2014. november 13., csütörtök

GYŰJTÉS - meleg ruhát az indiai, nepáli árváknak!


Ha nincs időd elolvasni a bevezető/élménybeszámoló részt, tekerj két alcímmel lejjebb!
 

Mi történik éppen velem?

Továbbra is itt vagyok Kalimpongban, Nyugat Bengál államban, Indiában, és élem a harmadik világba önmagukat exportált önkéntesek mindennapjait. Folyik az iskola építés, amit hol lapáttal és izomerővel, hol billentyűzettel és angolnyelv-tudással, no meg némi szervezéssel támogatok. Igen, bő egy hónapja nem írtam a blogra, pedig azért történik ez meg az. Egyszer majd élménybeszámolót is fogok írni az utóbbi idők eseményeiről, vagy jellegzetes momentumairól. Az átélt élményeknél, kalandoknál azonban fontosabb most az, illetve inkább azok, akikért billentyűzetet ragadtam. 

Az iskola építés változó feladat mennyisége mellett, mintegy üres óráimat  kitöltendő két eltérő, de szép feladatba vágtam a fejszémet, ezek közül az egyik egy nepáli környezetvédelmi csapat weboldalának fejlesztése ( http://www.cleanupkathmandu.org - már majdnem készen van) a másik pedig a most kovetkező téma.

Közeleg a tél...

Az indiai szubkontinens óriási terület, és bár a köztudatban Indiát többnyire meleg, fülledt, trópusi helynek tartjuk, a kontinensnyi ország klímája rendkívül függ a domborzati viszonyoktól is. 
Ezért van az, hogy a himalájai régióban, ahol most vagyok, a magasságtól függően meglehetősen hűvös vagy éppen havas-hideg telek is előfordulnak, ami lassan itt is elkezdődik. A bázisomon, Kalimpongban a tél jellemzően decembertől márciusig tart, ilyenkor éjszaka 5-10, nappal pedig 10-15 fok a hőmérséklet. 

Ez persze csak az itteni 1300-1400 méteres magasságra igaz, a múlt héten meglátogatott, 2100 méteren lévő Darjeeling-ben érezhetően hidegebb van az itteninél,  a tőlem pár tucat kilométerre északra lévő Sikkim államban, ami India legkisebb állama is egyben, a Himalája sokezer méteres csúcsai között konkrétan alpesi időjárás van télen jéggel, hóval és mindenféle finomsággal.

"Jajj haggyámá', ez nem tél hanem ősz!" legyinthetnétek ilyenkor többen, és igazatok is lenne. Ez még a mostanában tapasztalt, klímaváltozással megbolondított enyhébb hazai telekhez képest is barátságosnak mondható, azonban ebben a tekintetben is van egy jelentős különbség a két ország között. Itt nem hogy hőszigeteléssel nem látják el a házakat, de még az ablakok is csak egy rétegűek, és  a nyílászárók illesztései finoman szólva sem pontosak. Az én ajtóm alatt 1,5-2 centis rés van, egy nagyobb csótány is simán ki-be masíroz alatta. Magyarán szólva húz be a hideg mint az állat na, és télen bizony a Tankcsapda refrénjével élve "Ami kint, az van bent" - ha kint 7 fok van, akkor bent sincsen sokkal több.
Fűtés szintén nincsen, semmilyen, sehol. Központi fűtés, cirkó, kazán, kályha, vagy legalább egy kandalló - ezek mind ismeretlen fogalmak errefelé, még az igazán magas hegyek között is.  Általános elképedést okoztam előző házigazdámnak amikor elmeséltem neki, nálunk otthon csővezetéken jön a gáz, és azzal fűtünk. Itt soha nem láttak még olyat. A távfűtés egyenesen sci-fi, azt már nem is említettem. A víz az egyetlen ami vezetékes, de az is a legtöbb helyesn vékony gumitömlőkön, kvázi slagon keresztül érkezik. A földfelszínen.
  
Egy itteni szemével felfoghatatlan jólétben élünk otthon, ezt mindig mondom, és ahogy egy bölcs tanító mondta, ahhoz képest hogy a világ nagy részében hogyan élnek az emberek és hogyan bánnak egymással, az öszes idővel tovatűnő otthoni gondunk luxusproblémának tűnik - de ezt otthonról megérteni nem igazán lehet. Ehhez látni, érezni kell a bőrünkön Indiát.

És hogy mivel védekeznek  a hideg ellen?  Felvesznek még egy réteg ruhát. Ha van. Ha nincs, akkor be a takaró alá, és kihúzni valahogy reggelig. 

Meleg ruhát a gyerekeknek!

A hosszabb bevezető után rá is kanyarodom a lényegre. Egy gyűjtést szervezek, hogy indiai és nepáli árva vagy nagyon szegény családokban élő gyerekeknek tudjak meleg ruhát vásárolni.  Olyan gyerekeknek, akiknek általában mindössze egy-két váltás ruhájuk van, a meleg ruha pedig sajnos tényleg luxus. 
A mostani akcióban a következő gyerekeknek szeretnék téli ruhát venni: 

1. Kalimpongi árva, vagy nagyon rossz anyagi helyzetű családokban élő gyerekek, illetve olyan gyerekek akiknek az ellátását a szülők nem tudtak biztosítani, ezért a szerzetesekhez adták be őket: őket már részben személyesen is ismerem, hiszen a Bhutáni Teréz anyánál élve 1 hónapig sokszor talákoztam velük.

2. Nepáli árvaházakakban élő gyerekek: a Punarbal Plus Orphanage-ban lévő AIDS-es és TBC-s gyerekeknek, valamint a Sertshang Orphanage-ban lévő gyerekeknek.

Itt ápolják az AIDS és TBC fertőzött gyerekeket
http://www.punarbalplus.org/content/home-for-orphan-children.html

Ez pedig a másik támogatandó árvaház honlapja
http://www.sertshang-orphanage.org/home/welcome.html

 

Miért támogasd az itteni gyerekeket? 

Well... Ebben a gyűjtésben most nem ruhát, hanem pénzt gyűjtök. Ennek főleg logisztikai okai vannak, idén  már egy nagyon sikeres ruha- és játékgyűjtő akciót szerveztem a mátraszelei Nefelejcs nevelőotthon számára, amiben a fantasztikus kollégáim elképesztő mennyiségű ruhát, játékot adtak össze. De ez most más, sajnos nem is lenne túl racionális használt ruhákat keresztül utaztatni több kontinensen, egy 10 kilós csomag postai díja ide 23 ezer Ft... Többe kerülne a leves, mint a hús. 

Több évi önkénteskedés után jól tudom, hogy a pénz gyűjtés mindig kényes terület, kevés bizalom van a pénzt kérő/gyűjtő szervezetek, magánszemélyek felé. 
Ezért is kizárólag Hozzátok, személyes ismerőseimhez fordulok, és nem is kérem hogy osszátok meg a linket, vagy az információt senkivel sem. Mások számára én már idegen vagyok, nem ismernek, nem bíznak bennem, nincs személyes történet emögött az egész gyűjtés mögött. Ti ismertek, ismeritek a karitatív oldalamat is, tudjátok mennyi és milyen segítő projektekbem voltam benne az utóbbi években,  hogyan kerültem ide ahol most vagyok. Azt is pontosan tudjátok, hogy
  • Nem nagy segélyszervezetek légkondicionált irodiának átláthatatlan csatornái nyelik el a forintokat. Minden adományról, és a költésekről nyilvánosan elszámolok. (Link alább)
  • Nem pénzt kapnak a gyerekek, hanem megvásárolt ruhákat. Így a folyamat során senki  nem lesz kitéve kísértéseknek. Ázsiában a nekünk kis pénz is nagy pénznek számít, ezért vigyázó szememmel végig ott leszek.
  • Pontosan dokumentálni fogom az adományok átadását, így látni fogod, hogy mennyire örültek a kis lurkók a ruháknak, mennyi örömet tudtál okozni akár csak pár ezer Ft-al is!

Miért pont egy indiai vagy nepáli gyereket segítsél? 

Szegénység otthon is van bőven, a határainkon belül, és közeli szomszédainknál is. Miért kérem azt most mégis, hogy egy Számodra teljesen idegen indiai vagy nepáli gyereken segíts?

Ha olvastad a hárommal ezelőtti blog bejegyzésemet, akkor ismered a véleményemet erről: semmi különbség nincs miköztünk és köztük. Pusztán a jobb családi körülmények, az oktatás, egyszóval a kedvezőbb lehetőségek amik nekünk megadattak, nekik pedig nem. Pusztán ez teszi a különbséget. Ezek nélkül akár mi is lehetnénk bármelyik itteni kisgyerek, egy váltóruhával, kényszer-vegetáriánusként, egy szobában szorongva a szülőkkel, testvérekkel, nem túl rózsás kilátásokkal.

Igen, nem lehet a világot megváltani, nem lehet mindenkin segíteni. De ha olvastad a blogom, akkor rajtam, egy közvetlen ismerősödön keresztül egy kicsit bepillantást  nyertél egy számodra eddig teljesen ismeretlen világba. Megmutattam Neked az itteniek életét, halálát, a szegénységüket. Nem, nem fog megszűnni a végtelen indiai nyomor azzal ha száz, ezer, ötezer vagy akár tízezer Ft-al segítesz rajtuk, ez a segítség csepp a tengerben pusztán.
De mi más egy óceán, mint a cseppek sokasága, amit egy láthatatlan erő mégis összefog? Ezen az egyetlen picike cseppen most változtathatsz. Az óceánnak ez a cseppje most jobb lehet, mégpedig Általad. Egy-két gyermek életébe boldog órákat csempészhetsz, hiszen itt ezek a gyerekek elmondhatatlanul hálásak a legkisebb ajándékokért is. Örömöt és szeretetet adsz, és ha csak egy időre is, de segítesz megvédeni a hidegtől egy itteni lurkót.

Arról nem is szólva, hogy mindez sokszorosan érvényes azokra a gyerekekre, akik végképp  a saját hibájukon kívül nagyon súlyos, vagy éppen halálos betegségben szenvednek, gondolok itt a HIV-es és TBC-s gyermekekre.... Ők végképp nem tehetnek semmiről, az esetükben bizony sokszor a hátralévő hónapjaikat teszed boldogabbá, vagy inkább kevésbé keserűvé...

Szóval ha ezek után úgy döntöttél hogy segítesz, akkor először is KÖSZÖNÖM!!! :) másrészt pedig mindezt az alábbi bankszámlaszámra történő utalással tudod megtenni:

10700079-54191996-51100005
CIB Bank
Zsákai Tamás

IBAN számlaszám külföldi utaláshoz: 
HU76-1070-0079-5419-1996-5110-0005


Az eddig befolyt adományok, és az adományozók listája megtekinthető ezen a linken.
 (Naponta fog frissülni)

Végezetül pedig, hogy lásd kik is azok akiken segíthetsz: az alábbi képeken a kalimpongi árva/szegény gyerekek találhatók, a nepáli árvaházakból sajnos nincsenek képeim, kérlek nézzétek meg a linkeket. 








A középen ülő nagy fehér bőrű nem támogatandó!!! :))