Orgyilkosok es keresztes lovagok nyomaban

Temp utitars
Meg Palmyraban, a sivatagban levo szallodaban talalkoztam John-al egy angol sraccal, aki ugyan arra utazott ahova en, es ugyan abban a szallodaban foglalt szobat ahol en Palmyraban es Hama-ban is. Igy meg is beszeltuk, hogy egyutt buszozunk at Hama-ba, es a kovetkezo 2 napban kozosen berelunk sofort, es barangoljuk be a Hama varosa korul fekvo Orontes volgy kornyeket.
Igy tehat a mai napon 8 orakor elindultunk Hama-bol, amit mar csak azert is jol tettunk, mert az utobbi 2 honapban hagyomanyosan pentekenkent az ima utan rendezik meg Sziriaban a `harag napja` nevu nepi megmozdulast, melynek kereteben a program tuntetes, az elnok kepeinek tepkedese, rendorok dobalasa, es a rendorok sortuze.  

Okori metropolisz romjainal
Utunk eloszor Apamea romjaihoz vitt. Apamea az okor egy kiemelkedo keleti kereskedelmi kozpontja volt, fenykoraban tobb mint 500 ezren laktak. Ezzel egyebkent a mai Magyarorszag masodik legnagyobb varosanak cimere is palyazhatna, akkori mertekkel merve tehat oriasi varos volt.

A szamos foldrenges, es a tortenelem viharai ezt a varost nagyreszt elpusztitottak, am megmaradt az akropolisz domb kozel 2 km-es, oszlopokkal szegelyezett foutcaja. Ebbol a monumentalis maradvanybol lehet sejteni, hogy nem akarmilyen varos volt itt korabban.

Es most kivetelesen az internetrol lopott kepekkel is szemeltetem, merre jartam. (Az elozo netkavezokban nem lehetett letoltot kepet sem feltolteni)



Apamea, foutca

Apamea romjainal erdekes dolog esett meg velunk. Tobb alkalommal is odajott ket ferfi, es a kornyeken talalt regi penzeket, kis szobrocskakat akartak mindenaron eladni. Tudni kell, hogy mindennemu mukincs kivitele a legszigorubban tilos Sziriabol, sulyos buntetessel sujtjak aki megprobalja, meg a masolatok vasarlasa is tilos. Ezert barmennyire is szeretem a regisegeket, nemet mondtam az ajanlatra a kesobbi hosszu, bekes, bortonon kivuli elet remenyeben. :)
Mondjuk ok nem tudhattak, hogy paranoias vagyok, es egybol rendorsegi beetetest felteleztem, amit alatamasztani latszott a dolog, hogy ahogy minden gyozkodes ellenere nemet mondtunk az ajanlatra, amilyen hirtelen jottek olyan hirtelen el is porzottak mind a ketten motoron... Pechjukre a mellettunk halado nemet hazaspart is gyorsan lebeszeltem barmilyen antik cucc vasarlasatol, pedig az idosebb ferj mar csillogo szemekkel meregetett egy-ket szep okori ezustermet - en viszont hangulatronto modon odamentem hozza es megkerdeztem: `Hello, you want to go to prison? If no, don`t buy here anything!`

Az orgyilkosok varaban

Utunk innen Musyaf varahoz vezetett, ami a kora kozepkori asszaszinok feszke volt. Ok egy perzsiai eredetu, minden uralkodol fuggetlen rend volt, akik erdekes utjat valasztottak az erdekervenyesitesnek.
Nem szorakoztak olyan pitianer dolgokkal mint a politika, nem volt hadsereguk sem, egesz egyszeruen szinte muveszi fokra fejlesztettek az orgyilkossag mesterseget, es az ellenerdekelt fel vezetoit szepen eltettek lab alol.

Az evszazados legendak szerint a nevuk a Hashishin szobol ered, amit a hasis szora  vezetnek vissza - mivel a bergyilkosok rendjenek tagjai rendszeres hasisfogyasztok voltak, akik abban hittek, hogy ha sikeresen elvegzik az adott feladatot, akkor ujra hasishoz jutnak, es par ora erejeig feltarul elottuk a paradicsom kapuja (ertsd: kellemesen betephetnek), ha pedig elbuknak, nos akkor pedig vegleg a mennyorszagba kerulnek, ahol ugyan az var rajuk mint a legszebb betepeseik alkalmaval, csak eppen orokke.
Mivel az asszaszinok alaposan ki voltak kepezve az orgyilkossag, meregkeveres, alcazas fortelyaira, ezert ezt osszerakva azzal, hogy egy fikarcnyit sem feltek a halaltol, sot tulajdonkeppen kerestek azt, rettento veszelyes figurak voltak.A dicsosegfalukat nem keves korabeli hiresseg disziti, tobbek kozt II. Raymond Tripoli ura, Conrad de Montferrat Jeruzsalem kiralya.Erdekes egy scoreboard, na... :)

Musyaf vara

Ezek a fickok a tersegben Muysaf varaban vertek feszket, es innen iranyitottak sotet akcioikat, ezt a varat neztuk meg tegnap Apamea utan. Az asszaszinok rendje mara feledesbe merult, emlekuket stilszeruen az `assassin` szo jelzi, ami szamos nyugati nyelvben az orgyilkos, bergyilkos  megnevezese.


Crac de Chevalliers, a keresztes lovagok bevehetetlen vara
Sziria teruleten is kokemenyen dultak a keresztes haboruk a 11-13. szazadban. Ennek egyik kiemelkedo letesitmenye ez az oriasi var, amelyet a keresztesek a helyen talalhato kisebb erod helyen epitettek.

A var dobbenetes sok szempontbol is. Eloszor is, teljesen erintetlen. Az evszazadok folyaman fokozatosan elvesztette a jelentoseget, igy szep lassan magara hagytak. De nem romboltak le sosem, nem robbantottak fel, nem hordtak szet epitoanyagnak, mint (sajnos) a magyarorszagi varakat. Ez a var 800 eve folyamatosan all, es tulnyomo reszben abban a formaban, amilyennek a keresztesek kiepitettek. Masodszor, bar egyre tobb turista latogatja, de nincs telerakva korlatokkal, kijelolt turistaosvenyekkel. Oda mehetsz es azt csinalhatsz amit akarsz, persze ha hulye vagy leesel a tobb tiz meter magas bastyarol es koveted a var vedelmeben hosi halalt halt lovagokat a tulvilagra.

A varban bekeidoben is 2 ezren allomasoztak, es csak a lovak reszere tobb mint ezer ferohelyes fedett istallo volt. A var keszletei ot evre kiszolgaltak a vedoket elelemmel, vizrol a sajat esoviz gyujto rendszere, es kutak gondoskodtak. Az elhelyezkedese valamint felepitese reven a maga koraban bevehetetlen volt, nem csak elmeletben hanem gyakorlatban is. Meretei egesz egyszeruen elkepesztoek, meg mai szemmel nezve is gigantikus.
Ennel a varnal a nagy Szaladin, Jeruzsalem visszafoglaloja is kudarcot vallot, a muszlimok kesobb csak csellel  tudtak bevenni. Vegul 1271-ben a rendkivul hosies, am kevesbe agyafurt lovag urakat jol csobe huzta Bajbarsz szultan es az igazhituek. Meghamisitottak a var vedoinek szolo lovagrendi utasitast, es elhitettek veluk, hogy az a parancs, fel kell adni a varat. Igy a lovagok megegyeztek Bajbarsz szultannal, es a szabad elvonulas fejeben feladtak a varat, a muszlim vilag pedig ujjongva unnepelt, harom nap harom ejjel csak ugy folyt a joghurt es a tea a nagy unneplesben.

Crac de Chevalliers magyar vonatkozasa, hogy 1218-ban II. Andras a szentfoldi hadjaratbol hazafele megszallt a varban, es evi 100 ezustmarkat adomanyozott a var fenntartasara. Az adomanylevel szerint az osszeget `orokkon orokke`, husvet utan kellett elkuldeni.
Erdeklodtem, hogy igy husvet utan mi a helyzet az utalassal, de allitolag meg nem jott meg.

Crac de Chevalliers - lovagvar

Mar varom hogy sajat kepeket is feltolthessek, mert tenyleg hihetetlen, milyen oriasi ez a var es mennyire egyben van. Pont ilyennek kepzeli az ember a kozepkori lovagokrol szolo regenyekben leirt oriasi varakat.  Ez az egesz sziriai utam egyik fenypontja volt eddig, legszivesebben ott maradtam volna meg a gotikus termek, csigalepcsok, a varkapolna, es a parancsnoki torony kozott barangolva, lelki szemeim elott sodronyinges, pancelos keresztes vitezekkel.... Vegul aztan holtfaradtan, de foldontuli boldogsaggal masztunk vissza Omarhoz, a soforunkhoz az autoba, ahol a keresztesek vilagabol par SMS elolvasasa rantott vissza 2011-be. Az aktualis penteki balhek soran ismet meghalt 60 ember Sziriaban, es a mi varosunkban Hama-ban is voltak osszecsapasok. Bar, mint soforunktol megtudtuk, nalunk csak 4 ezer fos tuntetes es itt humanusnak szamito gumibotos oszlatas volt, valamint csak a levegobe lottek, nem halt meg senki. A mult heten viszont a mi szallodank elotti utcan lottek agyon 13 tuntetot - akkor mar Bejrutban voltam. Igy mennek errefele ezek a dolgok.

Zenobia, Palmyra szepseges kiralynojenek a tortenete

A szokasos rovid elmenybeszamolo utan, olvasoi keresre kovetkezik egy tortenet a jelenlegi allomashelyem egy legendajarol, a meseszep Zenobiarol, Palmyra oazisanak kiralynojerol. Innen, a sivatagi internet kavezobol, tolem, nektek.

Ut Palmyraba

A mai kalandos utazas utan sikeresen megerkeztem Palmyra varosaba, ahol holnap hajnaltol delig meglatogatom Sziria egyik fo latvanyossagat, Palmyra egyedulallo romvarosat.

Az ut Damaszkuszbol 4 oran at tartott, am meglehetosen erdekes volt. Az ut elejen valamilyen altalam nem ismert okbol kisebb ellentet tamadt a buszt utaskiseroje es az egyik utas kozott. Az ellentet bekes elsimitasanak szandekaval a hatso sorban ulo vendeg az utaskisero fele hajitotta a keset, ami az elottem par sorrar levo szek hattamlajan landolt, es a velhetoen csekely mozgasi energiatol kitort belole a penge, es a foldre esett. Az utaskisero kisse felindulva meg akarta kerdezni az utast arrol hogy ezt most megis hogy, es ezt nyomatekositando egy kozbiztonsagra kulonosen veszelyes eszkozt, jelesul egy botot vett elo az ulesek feletti csomagtartobol. A tobbi utas vegul lefogta a felhergelt utaskiserot, a busz viszont azonnal kiallt az autopalyarol az elso rendorors udvarara, amihez az itteni allapotok ismereteben csak par kilometert kellett megtennie.

A rendori intezkedes idejere a busz a rendorseg udvaran allt, leszallni nem lehetett rola, mi meg fottunk a melegben a bezart buszon.

A kozel egyoras kozjatek utan az anyagcsereben erdekelt belso szerveinket fokozottan igenybe veve megallas nelk

ul mentunk tovabb 4 oran at Palmyraig, ahova napnyugtakor erkeztunk meg.

Zenobia kiralynojenek tortenete

Palmyra oazisa a mai Sziria teruleten talalhato, korabeli leirasok mar  Krisztus elott 2 ezer evvel is emlitik. Sivatagi oaziskent a kezdetektol  fogva fontos szerepet toltott be a Kina, India es a foldkozi-tengeri  terseg kozotti utvonal reszekent. Ebbol aztan a helyiek szep kis hasznot  usztak, mivel az oazis friss hideg vizere es palmafainak hus arnyekara  ahitozo tikkadt karavanoktol igen tetemes  vamot szedtek.

Termeszetesen ezt a jelentoseget az eppen aktualis,  korabeli birodalmak is felismertek, es keslekedes nelkul meg is  hoditottak ahogy azt kellett. Jartak itt az asszirok, perzsak, majd Nagy  Sandor, vegul Palmyra a romai Syria provincia resze lett. Es itt  kezdodik Zenobia tortenete.

Palmyra tortenetevel elvalaszthatatlanul forr ossze Zenobia kiralyne neve. Zenobia az okori vilag egyik meltatlanul kevesse ismert hosnoje, pedig bizony az alaposan raszolgalt a megbecsulesre.

Tortenetunk idejen, Zenobia tronra keruleserkor, a 3. szazadban Palmyra sivatagi oazisanak esti szellojeben a ringatozo palmafak susogasa kozben meg nem csendult fel a muezzinek imaja, es az 'Elnok emberei' helyett romai sasos cimerek alatt masirozo marcona legionariusok uraltak Syria provinciat.

Zenobia Krisztus utan 240 korul szuletett, es igazi kekveru volt, a felmenoi kozott szamtalan hires kiraly es kiralyno megtalalhato, tobbek kozt Saba kiralynojevel es az egyiptomi Kleopatraval. A kis Zeni nem sok idot tolthetett babazassal, koran a kezebe nyomtak a stylust es a tabulat, es az ismert korabeli iro es retor, Longinus tanitvanya lett. Aki nem vegzett felmunkat, mert felnove Zenobia kitunoen beszelt latinul, gorogul, koptul, es aramiul. A beszamolok alapjan szepsege messze foldon hires volt: hatalmas fekete szemeivel, tuzes tekintetevel, gyongyhazfeher fogaival, fekete hajaval es mezedes modoraval mindenkit levett a labarol. A kiemelkedo muveltsegevel parosulva pedig ez igencsak utos fegyver volt, igazi 'dupla dinamit'. A kor szokasai szerint 18 evesen ferjhez ment Septimius Odaenathus-hoz, Palmyra kiralyahoz, majd annak halala roviddel megorokolte a tronjat is, igy lett ozv. Zenobia Odaethanusbol Regina Zenobia, vagyis kiralyno.

(Most kidobtak a netkavezobol mert a srac elment Barca-Real meccset nezni es kozben vizipipazni, ugyhogy telefonrol fejezem be a tortenetet.)

Zenobia tehat tronra kerulese utan rogton ujjat huzott a romaiakkal, akik voltak olyan disznok hogy nem csak hogy nem ismertek el a tronra keruleset, de meg a ferje halalaval is meggyanusitottak. Egy olyan not, aki csodaszep volt, rendkivul okos, az osszes kornyekbeli romai kormanyzot az ujja kore csavarta, es Cleopatra vere csorgedezett az ereiben - nahat, be kell lassuk, aljas es alaptalan feltetelezes volt! ;)

Rogton utnak is inditottak egy kisebb hadsereget Palmyra fele hogy tisztazzak a tortenteket, am Zenobia ugy dontotott, hogy a romai sas tollat a csaszar fulebe. O is osszeszedte a katonait, es az akkori vilag megrokonyodesere porra verte a megleckeztetesere erkezo romaiakat.

Azonban 'Ha mar lud legyen kover' alapon Zenobia itt nem allt meg, seregeivel leradirozta a terkeprol a Bosraban, Arabia provincia fovarosaban allomasozo romai csapatokat is, ezutan elfoglalta Palesztinat, Foniciat, betort Egyiptom provinciaba es Alexandriaig meg sem allt

A korabeli katonatortenetek alapjan a vilagszep Zenobia minden csataban seregei elen lovagolt, es hosszu hollofekete hajat kiengedve mint a megtestesult haboru istennoje vezette katonait a harcba. Ha igy volt, akkor bizony elmondhato rola, hogy szo szerint doglottek erte a ferfiak. :)

Ez alatt Romaban egy ido utan Aurelianus csaszarnak tele lett a szandalja azzal hogy egy huszoneves fiatal no hulyet csinal a komplett Romai Birodalombol, es komoly seregeket kuldott Zenobia ellen. A szepseges kiralyno seregeit a mai Homs varosa mellett meg is vertek, Zenobia pedig par katona elen nem keves batorsagot tanusitva tevehaton attort a romaiak gyurujen, hogy Perzsiaba menekulve kerjen segitseget a romaiak ellen. Ez nem volt egy buta otlet, leven a Parthusok mar addig is nem keves romai legionarius zsoldjat sporoltak meg Romanak.

Menekules kozben azonban az Eufratesz folyonal elfogtak, es szekeren hadizsakmanykent Romaba szallitottak, ahol aranylancra verve korbevittek a varosban a gyozelmi menet reszekent. Kesobb szabadon engedtek, egy romai nemes pedig elvette felesegul -es innentol a tovabbi sorsa ismeretlen, velhetoen bekesen elt amit meg nem halt.

Zenobianak azert nagy makja volt hogy jokor szuletett a kimondottan humanusnak szamito Aurelianus csaszarok idejen. Julius Caesar a legyozott gall hadvezert, Vercingetorixot a romai diadalmenet utan a tombolo tomeg elott minden cico nelkul megfojtatta, holttestet pedig a szemetdombra dobtak.

Ez volt tehat Zenobia, Palmyra kiralynojenek a tortnetete. Es bar a tortenet tobb mint ezerhetszaz eve veget ert, Palmyraban meg mind a mai napig elenken emlekeznek a szep es hosies kiralynojukre, a regi beduin legendak szerint pedig idorol idore a nagy homokviharok idejen, amikor alkonyi sotetseg borul Palmyrara, egy lobogo fekete haju noi lovast latnak vagtatni a romok kozott.

A Jezus nyelven beszelok

Az utitervben a mai napot a Damaszkusztol eszakra elterulo resz felfedezesere szantam, ezek kozul is ket celpontot szemeltem ki, Maaloula es Seidnaya varosat.

Maaloula erdekessege a fekveseben de foleg a kulturajaban rejlik. A kicsi, 5 ezer fos varoska maga meredek szurdokok oleleseben, festoi kornyezetben fekszik. A varos lakoi pedig arrol hiresek, hogy ez a legnagyobb telepules, aminek a lakoi mind a mai napig az arami nyelvet beszelik. A mezopotamiai eredetu arami nyelv tobb mint 3 ezer eves es ezt hasznaltak tobbek kozt az okori asszir birodalomban es Babilonban, valamint ezen a nyelven irodott a Talmudot az okori Izraelben, es kesobb ezen a nyelven beszelt es tanitott maga Jezus is.
A Maaloula-ban elok keresztenyek, es tobb templom mellett itt talalhato egy hegyteton Szent Sergius es Bacchus monostora, ami a gorog katolikus liturgia szerint uzemel. Nem, ez a Bacchus nem az a Bacchus, a tortenet a kovetkezo:
Sergius es Bacchus a 2. szazadban elt romai katonak voltak, megpedig magas beosztasu tisztek Galerius Maximilianus csaszar hadseregeben. Ez a ket cimbora volt volt annyira peches, hogy a legkemenyebb keresztenyuldozesek idejen vette fel a kereszteny vallast, es ezzel nagyon rondan athagtak az akkori torvenyeket. Annyira csunyan, hogy Bacchust siman halalra vertek, Sergiust pedig lefejeztek, ezt megelozoen pedig lancra verve, noi ruhakba oltoztetve hordoztak oket korbe a nep elott. Persze az akkoriban surun megeso csodak nem is varattak magukra, igy gyorsan szentte avattak oket, es az emlekukre egy mar meglevo pogany templom helyen 325-ben kereszteny templomot emeltek. Ez azota valtozatlanul uzemel, tehat a templom maga kozel 1700 eves. Ez azert szep teljesitmeny, valljuk be.
A templomot rohadt magasra epitettek, dolt rolam a viz amire felhuztam a mazsamat oda. A kilatas pazar, nagyon jo kepek keszultek, amit majd egy masik orszagban, ahol nem ducimaci van, fel is tudok tolteni a netre. Most sajnos meg kell elegednetek a szoveges beszamoloval.

A monostorban levo templomnak fantasztikus atmoszferaja volt, komolyan mondom erezni lehetett a levegoben 1700 ev spiritualitasat. A hangulatot pedig csak emelte, hogy egy kisebb csoportot vezeto helyi holgy hangosan elmondott aramiul egy imat a templomban. Persze egy szot sem ertett senki belole, de azert ott alltunk megilletodve, vegul is ez Jezus nyelve, amit azert nem mindennap hall az ember a pesti utcan.

Erdekes, de ehhez hasonlo, nehezen leirhato, de hatarozottan erezheto spiritualis atmoszferat egy helyen ereztem a kornyeken, megpedig a damaszkuszi Omajjad mecsetben, annak is kulonosen az egyik reszen, Huszein imam egykori sirjanal.  Huszein imam Mohamed unokaja volt, aki a Kerbalai csataban tortent eleste utan a siita muzulman vallas egyik legszentebb alakja lett. Irakban levo jelenlegi sirja a siita vallas egyik fo zarandokhelye.Az Omajjad mecsetben az imam sirjanal tomegek voltak, rengetegen imadkoztak, sokan szinte eksztazisba estek, sirtak, a sir falait csokolgattak, rozsavizzel kenegettek, stb. Errol is keszultek kepek es video is, majd feltoltom. Itt is muszaj voltam leulni a terem szelere a szonyegre, nezni a tomeget es erezni azt a valamit ami a helybol es az emberekbol aradt.

No de vissza Maaloula-hoz, hiszen hatravan meg a varoska masik szentje, Szent Tekla. Tekla Pal apostol tanitvanya volt szemelyesen, es a ugy dontott, hogy megtagadja a csaladja akaratat, es nem megy ferjhez a neki kiszemelt gazdag nemesemberhez.

Az evek ota sorozatban napvilagra kerulo egyhazi szexualis botranyok utan bele sem merek gondolni, mit jelenthetett az, hogy Pal apostol tanitvanya volt... Ize bocsanat, tudoim, a pokolban fogom vegezni lassu tuzon porkolodve, mar latom! :)

Ezutan Teklat termeszetesen halalra iteltek, mi masra, ugye. De sorozatos csodak mentettek meg az eletet: el akartak egetni, de a maglyat elfujta a hirtelen tamadt viharos szel. Ezutan allatokkal akartak felfalatni, de egy oroszlan Tekla vedelmere kelt, es az elete aran is megovta ot. Csodas menekulesei utan Tekla egy barlangban elte le remetekent eletet. Maaloula kornyeken egyebkent rengeteg kisebb-nagyobb barlang talalhato a meredek sziklafalban, amiket mar a prehistorius idokben, tobb tizezer eve laktak. Fotoztam is ilyenet sokat.

Holnap indulok tovabb a sivatagba, Palmyra (arabul Tadmor) varosa fele, egy oriasi okori romeggyuttest meglatogatni.

Parazson jaras, es Radik, a magyarab

Parazson jaras
Ma az utiterv szerint Bosra varosaba indultam, megnezni a vilaghiru, oriasi amfiteatrumot. Bosra Damaszkusztol delre kb 100 km-re talalhato, ami egy bo ketoras ut busszal Damaszkuszbol. A buszallomason  kozoltek, hogy ma nincs busz Bosra-a. Az okokat firtato kerdesemre azt a sommas valaszt kaptam, hogy `No buses to Bosra because of bum-bum, road closed`. Ahhha, tehat a Bosraba vezeto utak ma lovoldozes miatt zarva. De rogton ajanlottak, hogy menjek el Suweida-ba, az az ut nyitva van, es onnan mar csak 20 km Bosra, onnan talan atjuthatok valahogy.
Nekem se kellett ketszer mondani, vettem egy jegyet, termeszetesen utlevel bemutatasa utan, hogyan mashogy. Egyebkent megfigyeltem, itt nem csak tolem kertek iratokat a buszjegy vasarlasahoz, hanem mindenkitol. Felirtak az adatait minden jegyet valtonak, ki honnan hova megy, melyik jarattal, mikor, nev igazolvanyszam, vercsoport, milyen meretu alsonadragot hord, mi volt a jele az ovodaban, stb. No igen... Ezt az allapotot az a bizonyos D-betus szo irja le, amit most nem irnek le, de tura-ra vegzodik, es ugy kezdodik mint a tollbamondas regies neve. De, mivel most meg itt vagyok, hivjuk ezt most ducimacinak. Tehat erosen ducimaci van az egesz orszagban, ugymond.

Szoval, a jegy megvaltasa utan meg volt fel oram a busz indulasig. Ez kituno alkalom volt arra, hogy bejelentkezzek a konzulatuson, ami erosen ajanlott akkor ha az ember epp egy ducimaciban van amivel aktualisan a helyiek kozul eleg sokaknat teleszaladt a zsakja, es az erintett felek az eltero velemenyuknek kevesse emberbarati formaban adnak hangot pro, es kontra.
Tehat felhivtam a konzult, aki termeszetesen a barmilyen iranyba utazastol erosen ovott, kiveve a repuloterre vezeto egyiranyu uttol. :) Eppen az utitervemet meseltem el, amikor hozzam lepett egy egyenruhas hatosagi szemely, es ket civilnek latszo valaki. Megkertek, hogy ugyan mar faradjak veluk, es mivel egy ilyen invitalasnak hogy is lehetne ellentmondani, ezert gyorsan elbucsuztam a konzultol, hozzateve hogy epp most akarnak elvinni valahova.
Szerencsere nem tul messze mentunk, bekisertek az allomas egy oldalso epuletebe, ami a buszallomas szakadt szutyok kornyezetevel szembeotlo modon kellemesen be volt rendezve, es valoszinuleg az itteni Stasi/AVH/KGB kirendeltsege volt. A szobat uralo nagy iroasztal felett az Elnok portreja nezett le rank.

Egyebkent megfigyeltem, hogy az Elnok sok kepen egy egeszen jellegzetes formaju napszemuveget visel, kb 80-as evek Ray Ban dizajnja, amivel Tom Cruise villogott a Top Gun-ban. Vicces, hogy ezzel valoszinuleg divatot teremtett, mert sok emberen latom pontosan ugyan azt a dizajnt, pedig itt is elonti az utcakat a filleres kinai Oakley, valasztek lenne tehat boven...

Az urak eppen teazashoz keszultek, kavargattak a cukrot. Leultettek magukkal szembe. Mar szinte vartam, hogy az egyik uriember megszolal Oze Lajos hangjan: `Tudja, Pelikan elvtars, egyszer meg lehet, hogy kerni fogunk magatol valamit`.
De sajnos egyszeruen csak elkertek az utlevelemet es a mobilomat. Megneztek a papirjaimat, a hivott szamokat, megkerdeztek honnan jottem, merre megyek, mi jaratban vagyok itt, valamint hogy a mobilommal nem kameraztam-e a palyaudvaron. Utobbi kerdest nem ertettem, megis mi a feszkes fenet lehetne a rohado vakolaton, a bokaig ero szemeten es a tengernyi buszon kivul ott kamerazni??
A par perces csevej utan baratsagosan atnyujtottak az utlevelemet, visszakaptam a mobilomat, sajnalkozasukat fejeztek ki a tortentek miatt, tovabbi kellemes tartozkodast kivantak Sziriaban.
Az eset utan meg visszahivott a konzul, megkerdezte minden OK, es ha barmi gond van szoljak neki. Remelem nem lesz ra szukseg.
Epp elertem a buszt, es elindultunk Suweida fele, ami cirka 20-30 km-re van a zavargasok kozpontjatol, Deraa-tol. Az autopalyan eros ellenorzes volt, pontosan 20 km-enkent volt egy katonai ellenorzo pont utzarral, kihuzhato tuskekkel, homokzsakokkal korberakott geppuskafeszekkel (asszem RPK volt), ami mogott ult is egy katona es a fegyveret az ellenorzott autok fele forditotta. Nice!
Ezeknel megallitottak a buszt, elkertek az utaslistat (!!), es tovabbengedtek. A kisebb mikrobuszokat, szemelyautokat viszont alaposan atkutattak. Az egyik ellenorzo pontnal nem katonak voltak, hanem civil ruhas arcok AK47-esekkel a vallukon, es utzar helyett oriasi szir zaszlokkal felszerelt civil Toyota pickupokkal alltak el az utat. Hogy ezek kik voltak az rejtely, de ok is leellenoriztek mindenkit. Fo a biztonsag, ugye.
Suweidaba erve elso dolgom volt erdeklodni a Bosraba meno buszok utan, elvegre az oriasi amfiteatrum az egyik fontos latvanyossag, amiert ide jottem. A kerdesemre a jegyelado csak egy `no bus`-t birt kinyogni nemi kinos mosoly kisereteben. Tehat a varost innen sem lehet megkozeliteni, vagyis azt a kornyeket hermetikusan lezarta a katonasag. Ehh, szuper.
Mindegy, volt B terv, Suweidaban van egy hires muzeum oriasi romai kori mozaikokkal, elindultam hat arrafele.
Az allomas kijaratanal azonban.... igen, ismet hozzam lepett ket civil ruhas arc, es ismet megkertek faradjak veluk. Innentol a forgatokonyv lasd feljebb, annyi valtoztatassal hogy egy mukkot sem tudtak angolul, es most a taskamat is megneztek. Viszont ok is teaztak, es ok is elnezest kertek a vegen, ez is volt az egyetlen mondat amit angolul tudtak, a `We are sorry!`
Ugy latszik a ducimaci emberei valami rejtelyes okbol mind tea-fetisisztak!

A muzeumot tenyleg erdemes volt megnezni, bar nemileg rontotta az esemeny fenyet hogy szigoruan tilos volt fenykepezni, es a helyzetre valo tekintettel meg sem kisereltem, hogy megprobaljam megnyerni a nyomomban baktato teremor joindulatat nemi khm... petit cadou-vel, mint tettem ezt tegnap az X muzeum komplett szemelyzetevel.(Errol direkt nem irok itt, majd csak ha otthon leszek, de oltari sztori volt!!!)
Muzeum utan buszallomas, es a hazauton a mar ismeros 20 km-enkent megallas, annyi valtozatossaggal hogy itt mar tetelesen mindenkinek megneztek a papirjait minden ellenorzo pontnal.

Azert kaland ide kaland oda, nagyon forro az a videk, es tapinthato volt a feszultseg mindenhol. Ugyan poenkodva irtam az esemenyekrol, de azert neha vonalkodos lett az alsom, be kell vallani. Orultem mint a fene, amikor visszaertem Damaszkuszba, le is csuszott par feles a keszletbol egybol.

A whisky kortyolgatasa kozben jottem ra a mai nap igazsagara:  A szabadsag olyan, mint az egeszseg. Csak akkor veszed eszre a hianyat, amikor mar egy reszet elvesztetted .
Idezet tolem.


Radik, a magyarab
A batorsagnovelo itokatol megvidamodva ismet nyakamba vettem Damaszkuszt, es lesetaltam a bazarig. Most mar viszonylag kiismerem magam a belvarosban, es inkabb a helyiek kozt forgolodtam, mint egy taxi ablakan keresztul nezzem a varost.
A bazar dimenziokapujan atlepve ismet magaval ragadott az egyedulallo, semmivel vissza nem adhato hangulat. Egy baratom keresere az elnokot abrazolo hutomagneseket kerestem, elvegre ez igazan egyedulallo szuvenir. A szuk foutcajarol leterve odalepett hozzam haverkodni egy bazaros, ami itt egyaltalan nem meglepo. A szokasos forgatokonyv: udvozles, kezrazas, vigyorgas, small talk, mellekesen invitalas az uzletebe, es baratsagos bucsuzas ha az ember koszoni de inkabb megy a dolgara. Ezuttal azonban mas iranyt vett a szokasos forgatokony.

- Hello mister, where are you from?
- Salaam aleykum, anaa madzsari. (Magyar vagyok)
- Magyar?!? Ne basszal mar ki! Szervusz hogy vagy, mi ujsag? A kurvaeletbe!

Na innentol mar majdnem hatast dobtam, nagy vigyorgas es egymas vallanak kolcsonos veregetese kisereteben betertem a kereskedo boltjaba.
Baratunkat Radiknak hivjak, es 5 evig elt Magyarorszagon a 80-as evek vegen. Mar tobb mint 20 eve eljott, es ahhoz kepest nagyon jol beszelt meg mindig magyarul. (Tehat nem olyan magyarab volt mint akik Afrikaban elnek, siman a hatasvadaszat kedveert adtam ezt az alcimet :) ) Beszelgetes kozben elokerult ket csesze tea, es az aru. Egyebkent is akartam ezt-azt hozni a bazarbol, es ket napja csak ismerkedtem az arukkal de nem vettem semmit. Raadasul Radik  kicsi boltja a foutcatol odebb volt, tehat mar kisse olcsobb.

Mutogatja a selymet, brokatot, arab keseket, ekszereket. Par dolgot kineztem, aztan eljartuk az ilyenkor szokasos alkudozasi ritualet. Ennek a lenyege az, hogy bar a kereskedo folyamatosan matekozik magaban, es o rosszul nem jarhat, de Te is erezd ugy, hogy elonyos uzletet kotottel.
Eskuszom, a win-win szituaciot az arabok mar evszazadokkal azelott feltalaltak, hogy tanacsado cegek szarra kerestek volna magukat azon hogy pontosan ugyanezt a `nem kell a masikat a foldbe dongolni, erezze ugy hogy o is nyert` filozofiat ujracsomagolva eladjak a nyugatiaknak.


A kolcsonosen elonyos uzlet utan ismet kaptam teat, de ezuttal mar aranyozott talcan rozsateat. Mivel ez nagyon izlett, Radik gyorsan hozatott nekem a kollegajaval egy csomaggal a fuszeresek utcajabol, igy mar otthon is felidezhetem a bazar csodajat.
Elbeszelgettunk meg kicsit a dolgokrol, majd a ket napja az elnokos szuvenirboltrol keszult kepeim alapjan kezsegesen utbaigazitottak hol lehet az Elnok kepmasaval diszitett szuvenireket venni, aztan a frissen szerzett orok eletemre szolo emlekekkel es a bazar ajandekaival megpakolva szivelyes bucsuzas utan tovabb sodrodtam a souq evszazados utcacskainak forgatagaban.

Etno trip az ezeregyejszaka vilagaba

Nos, megerkeztem Damaszkuszba, Sziriaba. A mai post a tegnapi (szombati) esemenyeket tartalmazza, telefonon irtam es most egy netkavezobol tolom fel. Az internetkavezoban utlevelet kertek a belepeshez... Ilyen furcsasagok megesnek errefele, a sziriai SIM kartya vasarlasnal az utlevelmasolat mellett ujjlenyomatot is vettek. Viszont a szir kartyarol valamiert tudok irni a twitterre, igy a twitter is frissulni fog.

Utazas Damaszkuszba Bejrutbol
Szombaton  reggel lesetaltam Bejrutban a Hamraban levo, gyorsan kedvencce lett kis arab kavezomba, es a reggeli fogyasztasa kozben (istenien fuszerezett meleg csicseriborso kasa, friss tepett mentaval es joghurttal, plusz olivabogyo es paradicsom) lecsekkoltam a hireket. Az Al Jazeera ujabb sortuzekrol es minden eddiginel tobb halottrol szamolt be... Remek! Ekkor komolyan elgondolkoztam a B terven, amiben nem szerepelt Sziria. Csakhogy a bibi az, hogy Libanon Szirian kivul kizarolag Izraellel hataros, oda pedig nem mehettem az utlevelemben levo szir vizum miatt. Nem mellesleg a hatar is zarva van a legutobbi izraeli bombazasok ota, igy Izraelbe csak Jordaniabol lehet arra menni, de oda is Szirian keresztul vezet az ut. A repulom viszont  Libanonbol megy vissza, tehat oda ismet naaagy kerulovel kellene Jordanian es Szirian keresztul menni, ahova viszont nem engednenek be az utlevelemben levo izraeli pecset miatt. Ezen a kornyeken mindenki utal mindenkit, kiraly.
Igy rovid toprenges utan az egyetlen valaszthato opciora voksoltam, szem elott tartva a `keep your head down and stay vigilant` elvet.
Tehat a bejruti szallodabol kicsekk utan kivitettem magam taxival a buszallomasra, ezuttal kokemenyen alkudtam es igy 7 ezer lira volt a fuvar, kevesebb mint egy ezres. Felreertes ne essek, nem smucig vagyok, csak nem szeretem ha a szolgaltatok a helyi arazashoz kepest hozzairjak a szamlahoz az evszamot is, csak mert nagy feher utazo vagyok...
A rettenetesen szakadt Charles Helou buszpalyaudvarra erve rogton letamadtak a taxisok, de kitartottam a jegyelado ablakig, ahol viszont kooltek, hogy `No buses to Syria, service taxi only`. Hogy ez igaz volt-e vagy sem, es csak jutalekot kapott a taxisoktol, azt nem tudom. Mindenesetre az egyikkel megalkudtam, 20 dollarnyi helyi penzert atvisz Damaszkuszba.
Igen am, scakhogy ez egy service taxi volt, ami annyit jelentett hogy addig vart amig meg nem telt az autoja, es csak akkor indult tovabb. En turelmesen vartam, elvegre errefele senki nem siet sehova.
A tragacs, egy valoszinuleg nalam is oregebb, hihetetlenul leharcolt Chevrolet Caprice, nulla biztonsagi felszerelessel es tukorfenyes gumikkal, masfel ora utan telt meg. Az autoban a soforon kivul en, meg harom felnott, es harom gyerek szorongott. Igen, osszesen 8 embert birt bezsufolni a taxis baratom az osdi batarba.... Melyik szamnak is volt a refrenje, hogy `Taxi drivers must die?`... tegnap tudtam osztani ezt a nezetet!


Tomeny arab folklor
Az ut Damaszkuszba egy igazi etno trip volt. Az utasok mind arabok voltak, zero angoltudassal. Kozuluk ketten vegig dohanyoztak a zart terben, a gyerekek apja vadul fustolt kozvetlenul a csopp, 5 eves forma gyerekek felett. Nemdohanyzok vedelme? Muhahahahaaa, a dohanyzast tilto tabla ott volt kozvetlenul a legzsak es az adaptiv tempomat kapcsoloja mellett. :)
Dohanyzas kozben vegig beszelgettek, es ahogy az arabok tobbnyire szoktak, emelt hangon. Kozben bombolt a radiobol az arab zene, amitol persze csak meg nehezebben hallottak egymast.
Az ut soran kb felorankent megalltunk, mert hol az egyebkent tunderi gyerekeknek kellett pisilnie, hol a vegig pialo egyik fiatal sracnak, maskor a sofor allt meg bizbazt vasarolni az ut menti arusoktol. Az erkezes ideje, ahogy az elindulase is, lathatoan a legkevesbe sem izgatta oket. Arab tempo - majd odaerunk, ins`allah. (=ha Allah is ugy akarja) Szoval kaptam a melyfolklort rendesen, utolag visszagondolva nagy elmeny volt, de akkor es ott a pokolba kivantam a fustos-zenes-hadovalos kuporgos tomegnyomort.

A libanoni-szir hataratlepes teljesen sima volt, a libanoniak konkretan leszartak, a szir hataror pedig par kerdes utan `Welcome to Syr`  mondattal mosolyogva utotte be a pecsetet.
A hatar utan fullos autopalyan suhantunk Damaszkuszig, vagyis pontosan csak majdnem, mert taxis baratunk mindenkit kipakolt az autobol az autopalya mellett, meg a varoson kivul. Kb mintha a budaorsi kivezeto kozepen vagnak ki az embert a belvaros helyett. Hat, anyad...


Damaszkusz
Kiszalltam, korbeneztem - hat itt vagyok, ide is eljutottam. Sziria. Amitol mindenki ovott - no, akkor lassuk!
Azt mar a leirasokbol tudtam, hogy sok taxi van Damaszkuszban, de az tenyleg durva hogy kb felpercenkent jon egy. Nem vicc, mind sarga, es tele van veluk a varos. A tobbseguk `Saba` markaju auto, sosem hallottam meg ilyenrol.
Igy tehat nem sokat acsorogtam az autopalya szelen, par perc mulva meg is allt egy kanarisarga Saba csoda. Az araik viccesek, a szallodatol a belvarosig vastag borravaloval egyutt 50 fontert vittek el, ami 150 forint, szoval nem egy eltulzott osszeg. :) Visszafele lehuztak, a duplajat kertek - egye bassza, kifizettem. 3 kilo.
A szalloda egesz korrekt kis hely, es meg jo fejek is voltak mert a foglalt arhoz kepest kevesebbert odaadtak a szobat. Nincs is sok turista, az is teny...
A gyors becsekk utan egybol az ovaros fele vettem az iranyt. Damaszkusz kulso reszei europai szemmel lepukkantak, rendezetlenek - a kozel-keleti onszervezo kaosz mindenhol. Az utakon kozlekedesi anarchia van, itt is az erosebb kutya khm... szerez elsobbseget. A savok sehol nincsenek felfestve, de minek is mert ahol van, ott is leszarjak. Es errefele is folyton dudalnak, ha kell ha nem.

Az Ezeregyejszaka csodaja, az ovaros
Az ovaros maga a tortenelmi Damaszkusz, varosfallal korbeveve. A falakon belul teljesen az eredeti hazak, utcak, negyedek terulnek el. Van kereszteny negyed, muszlim negyed, meg zsidonegyed is akad. Mecsetek, kereszteny templomok, kavezok, ettermek, girbegurba szuk utcacskak, igazi kozepkori arab varoskep, na es a negyed nagy reszet elfoglalo souq, szuk, vagyis a bazar.

A damaszkuszi bazar az maga a csoda. A legigazibb Kelet, hamisitatlan kis arab uzletek vegelathatatlan sora egymas utan, az utcacskakon allando a tomeg. Ruhak, ekszerek, keleti fuszerek, parfumok, kezmuves aruk minden mennyisegben. De annyi, hogy a laban leszakadt mire a felet vegigjartam. Az ezeregyejszaka meseinek arcai, illatai, hangjai, hangulata. Oriasi forgatag mindenutt, az egesz millio percek alatt beszippantott, mintha egy oriaso dimenziokapun atleptem volna egy masik korba.
A bazar lelkei a kereskedok - kulon fejezetet erdemelnek. Szerintem a vilag legzsenialisabb kereskedoi az arabok, ez vitan felul all. Kozvetlenek, odajonnek, beszedbe elegyednek, erdeklodnek feloled, behivnak a boltba, meghivnak egy teara. Csevereszes kozben persze elokerulnek az aruk is: ekszer, selyem, regisegek - kozben hatalmas szovegekkel gyozkodnek, tenyleg humorosak. Es mindenkozben egy pillanatig sem tolakodoak, sot ellenkezoleg: elozekenyek, udvariasak, es ertik a `koszonom, most nem` szo jelenteset. Minden vasarlasi szandek nelkul annak is orulnek, ha csak par mondatot beszelgethetnek a messzirol jott utazoval. Egy ekszerboltos, Khaled boltjaban beszelgettem egy jot, majd egy vizipipa arus meselte el a bazar sok evszazados tortenetet. A damaszkuszi bazarnegyedet meg a hires Szaladin szultan, a keresztes hadak legyozoje es Jeruzsalem visszafoglaloja alakitotta ki a mai formajara, meg a 12. szazadban. A bazar utcain tehat mar tobb, mint nyolcszaz eve folyamatosan megy a kereskedes. Ha azok a falak beszelni tudnanak, hany ezer es ezer, titokzatos, erdekes, felemelo, vagy eppen szomoru tortenetet mondhatnanak el az elotte lepergett evszazadokbol..?
Persze en is keszultem a hires damaszkuszi bazarral valo talalkozasra, es par alap mondatot megtanultam arabul. Igy egy uzletbe belepve illedelmesen `Salaam aleykum`-al koszontem, ha elobb koszontek ram arra `Aleykum salaam` a valasz. Ha megengedtek, hogy a nezelodes mellett lefotozzam a boltot vagy az arut, azt `shuktar`-al koszontem meg, bucsuzaskor pedig `Ma`salaam` dukal. Minimalis figyelmesseg az utazo reszerol, a helyiek viszont lathatoan imadjak, ha egy nyugati megszolal a nyelvukon, meg ha csak par szo erejeig is. Az arab koszontes utan minden masodik arus mosolyogva erdeklodott hogy ki vagyok, honnan jottem. Az ungarija es a madzsar emlitese lathatoan mindenkinek szimpatikus volt, par kereskedo rogton emlitette Budapestet is.
Azert bujkal bennem a kisordog: mi an, ha mondjuk azt mondom, hogy cseh vagyok, akkor mi lenne a reakcio? Praga es a szep cseh lanyok emlegetese szinten vigyorogva? Vajon a magyarnak szolt a kedvesseg, vagy a remenybeli vasarlonak? Vagy csak cinikus europai tetu vagyok? :)

A bazar es az ovaros dimenziokapuja keso este engedett csak el magatol, utana visszahuztam a szallasra. A taxis ragaszkodott az odaut aranak a duplajahoz, cserebe a kialkudott aron belul jo sokat kellett kavarognia es kerdezoskodnie, mert nem talalta meg a szallodat. Hiaba, a Joisten mar csak itt, Damaszkuszban is X-re jatszik!


A kozallapotokrol
Mifelenk a hirekben mostanaban csak a zavargasok kapcson kerul a hirekbe Sziria, korabban pedig az `gonosz tengelye` banditaallamok tamogatoinak tarsasagaban emlegette a texasi tehenpasztor-elnok nyoman a nyugati sajto.
Nos, Damaszkusz totalisan bekes, az utcakon semmi nem tapasztalhato a hirekben szereplo esemenyekbol. Az utcak nyugodtak, az emberek rendkivul kedvesek es segitokeszek, persze ezzel nem lehet a hirekbe kerulni, csak verrel es halallal.
Rengeteg helyen kint van az elnok kepe, sot alapvetoen mindenhol. A hotel recepciojan, az etteremben, az utcakon, autok hatso szelvedojen, uzletek kirakataiban. Lattam szuvenir boltot is, ahol a kinalat egy resze az elnokot abrazolo targyakbol, pl `I love Bashar` kituzokbol allt. Az elnok mindenhonnan josagosan nez lefele a nepere...
Az elet megy a maga kerekvagasaban, a TV-ben este valami vitamusor ment, elotte eneklos tehetsegkutato, full csilli-villi kulsosegek kozt, csak eppen arab pop szamokkal. A zene maga elegge buntet, de egyik masik eloadon megakadt a szemem. Az arab csajok kisminkelve, csajos goncokben es frizuraval igencsak vaditoak, kar ezeket a rendkivul szep noket elrontani a kendokkel meg a fekete goncokkel.

Bejrut felett az eg...

Eloszor is sorry a csak szoveges posztert. Technikai gondok vannak, vettem egy helyi sim kartyat amivel nem tudok sms-ben twittelni. A laptopon meg valamiert nem megy a wifi, igy sajnos a szines-szagos fenykepes posztok ritkak lesznek, csak ahol hozzajutok madzagos nethez. Jelenleg telefonrol irok, sebaj, ez is ad valamifele underground jelleget a dolognak.

Bejrut
Bejrut fenomenalis hely, az biztos. Az egyik eddigi legjobb varos, ahol jartam. Szines, eletteli, lukteto, titokzatos, ezernyi arcu, csodalatos. Mar most imadom.  Legalabb annyira nyugatias, mint amennyire egyertelmuen keleti - mar szinte az elso nap alig feldolgozhato elmeny-cunamit zuditott ram. De abszolut love at first sight!
A megerkezesem szokvanyosnak mondhato: repulo, kicsekk, taxishiena, szalloda. A repteren a hataror a sajat kezevel toltotte ki a doksit amit nekem kellett volna. Welcome to Lebanon!
A szallodaba erkezes utan rovid setat tettem a szallo korul . Ismerkedtem az epuletekkel, a szagokkal, a feelinggel. Kabe harom perc megerolteto munkaja nyoman szereztem egy uveg Almaza sort es par szendvicset. Almaza sor rulez!
A hajnali fekves utan delben keltem es nyakamba vettem a varost. A jelenlegi szallasom Hamra negyedben van, innen Leszambaztam a tengerpartra. Hamra kicsit lepukkantabb es kisse kaotikus, viszont oriasi nyuzsi van folyamatosan, a hajnali erkezesemkor is.nyitva volt csomo hely.
Ettol eltekintve Bejrut teljesen nyugatias, nok dolgoznak sok helyen eladonokent, pincernokent. Kendo szinte senkin. A tengerparton sokan kocognak, kozte arab nok is.
Az American University muzeuma zarva volt, igy karpotoltam magam egy kurvajo kebabbal. Hihetetlen mennyivel jobb mint amit otthon megszoktam, talan az Alapanyagok es a fuszerek miatt?
Innen a downtown fele mentem tovabb. Feltunoen sok katona volt, szinte mindenutt, M16-osokkal vagy AK-kkal felszerelve. Ezek nem szarral gombfociznak, az biztos.
En meg ugye, mint lelkes turista, buzgon kattogtattam a gepemmel mindent ami kicsit is erdekesnek tunt. Na, itt ert az elso meglepetes. . Eloszor ramkialtott par katona, mert belelogtak a kepbe. Odebb viszont egy kibombazott felhokarcolonal utanam jottek es toroltettek a kepeket a gepemrol. Tok normalisak voltak, a tarsukkal utana dumaltam kicsit, megkerdeztek honnan jottem, hogy tetszik Bejrut - a madzsar szo utan egybol habibi lettem.

Ezt kovetoen meg 3x jottek oda h ne fotozzam az adott epuletet. Ettol kisse ideges lettem, de gyorsan rajottem az alapszabalyra: Alapszabaly: ahol katona v biztonsagi or van ott az aktualis katonatol meg kell kerdezni hogy lehet-e fotozni az adott dolgot, es ez altalaban mukodik. Vagy engedik, vagy ugy hogy ok nincsenek rajta, vagy megkernek hogy inkabb ne. Ezek az itteni szabalyok, vegul is ertheto. 20 eve ert veget a polgarhaboru, ami teljesen lenullazta az elotte a Kelet Svajcakent ismert Libanont. Hat eve a szirek felrobbantottak a miniszterelnokuket, biztos ami biztos alapon rogton ketto db 500 kilos bombaval. Ra egy evre pedig az izraeliekkel akasztottak bajszot, aminek eredmenyekent az IAF alaposan szetbombazta az orszagot. Az aramellatas egyebkent azota sem jo, a nyuzsgo kavezoban ahol most ulok, par percenkent ingadozik vagy elmegy az aram. (Ja, amugy a fasznak bombaztak szet a polgari elektromos halozatot a david csillagosok??)  
Szoval kemenyebb vilag van itt, es bar a haboru sebhelyeit ahol lehet fedik el, azert erezhetoen kisert a kozelmult.

Tehat a helyi szabalyokhoz alkalmazkodva elertem a belvarosba. Na ettol viszont teljesen beajultam!! Gyonyoru szepen megcsinalt regi stilusu hazak, felhokarcolok es tip-top markas uzletek mindenutt.

Innen nagymecset es a mellette levo katedralis megcsodalasa utan a varos keleti reszere setaltam, ahol elmerultem a legendas bejruti kiskocsmakban. Elkepeszto, ilyen hangulatos kis helyeket egy rakason meg nem lattam. Minden pohar sor melle tobbfajta helyi ragcsa jart, a kedvencem a cifromlebe aztatott szeletelt repa volt. Hazafele azon gondolkoztam, hogy siman tudnek itt elni par evet, annyira bejon ez a vibralo kelet-nyugat mix.
Hazaerve az agyba zuhantam, es 10 korul a lajtos esoben elindultam vacsizni az ezernyi nyuzsgo kis kajalda, kavezo fele.
Az idojaras igencsak tavaszias volt, reggel szeles-felhos, utana ragyogo nap sutott, majd este eso esett Bejrutra, erre a sokat szenvedett de hihetetlenul elni akaro, csodalatos , lukteto varosra.

Most pedig atmegyek egy masik helyre ahol van sor, ezt az alkoholmentes muszlimok latogatta kavezot kicsit beneztem, de legalabb van net! :) Holnap pedig az egy napos kozel-keleti akklimatizalodas utan megyek tovabb Sziriaba, Libanonra az ut vegen lesz meg negy napom, insallah!

Útiterv, megfázás, és Thuraya

“Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.” (Seneca)

A szíriai kalandtúra során igencsak szükségem lesz a kedvező széljárásra, ezért az öreg Seneca tanácsát megfogadva alapos tervezgetés előzte meg a csütörtöki indulást. A mostanit megelőző hétvégét így a Lonely Planet és az Internetes utazási oldalak böngészésével töltöttem, és részletesen kidolgoztam az útitervet: hova, mikor, mivel megyek, hol szállok meg, melyik nap mit fogok csinálni.
Az útvonal és az utazás a Lonely és a netes beszámolók alapján ugyan időigényes feladat, de viszonylag könnyen kialakítható. A szállás viszont kevésbé - lévén Szíriában viszonylag kevés az interneten online foglalható szállás, azok pedig általában a legdrágább luxusszállodák. És bár nem szándékozom a 15 napot koszos csótányos kis hotelekben, ezért lehetőleg mindenhol az utazó szaknyelv szerint mid range szállásokat céloztam meg. Vagyis nem is túl flancos, de nem is túl lepukkant hátizsákos, hanem épp a kettő között. Legyen saját wc, melegvíz, legyen tiszta, és lehetőleg legyen a szállodában wifi. Manapság azért nem túl elszállt igények ezek.

Tehát imhol a véglegesnek tekinthető útiterv:

A Nagy Terv aztán többször módosításra szorult, ugyanis el akartam menni a magyar régészeti expedíció színhelyére, Marqat várába. Azonban az eredeti elképzelés szerint több napig bázisul szolgáló Homs városa, ahonnan elindultam volna, időközben zavargásokkal és sortüzekkel került a címlapokra, a másik várost Baniyast ahol át kellett volna szállnom Homs-ból Marqat felé, a zavargások miatt pedig hermetikusan lezárták. Ugyanebből az okból nagyon nem tanácsos megközelíteni Latakia és Tartus városait a tengerparti részen, ott is tüntetések és tömegbe lövések voltak sok halottal, állítólag.

Szintén ezért esett ki az útitervből Damaszkusztól délre fekvő Suweida városa, ahol gyönyörű ókori mozaikok tekinthetők meg - amikor éppen nem lőnek arrafelé.
A módosított terv révén a jelenleg biztonságosabb terepen maradok, így több időt töltök Damaszkuszban és Aleppóban (legalább lesz bőven időm a souq-ban ajándékokat vásárolni), és Libanonba is egy nappal hamarabb térek vissza a tervezettnél. Sebaj, Libanonban is bőven van látnivaló, elleszek ott is kitűnően.

B Terv
A közel-keleti akklimatizálódás után Libanonban tájékozódni fogok a szír helyzetről amennyire csak lehet, és dönteni fogok hogy tovább indulok-e Szíria felé, vagy sem. Egy barátom szerint csak az lehet sikeres hegymászó, aki túléli a kalandot, és néha ahhoz kell a nagyobb erő, hogy vissza tudjunk fordulni.
Így nem fogok vakon elindulni Damaszkusz, felé, ha tényleg nagyon rázóssá válik a helyzet, akkor Libanon mellett Jordánia lesz a másik úti cél. Ugyanez igaz arra, ha út közben Szíriában fordul komolyra a helyzet. Akkor go back, és irány a legközelebbi határátkelő - már persze nem az iraki, hanem a török, a jordán, vagy a libanoni. :)


Újdonságok
Csak hogy már az elindulás előtt is legyen részem izgalomban, és ne hogy már csak Szíriában érjenek meglepetések, sikerült egy alapos megfázásba belefutnom a hétvégén - annyira, hogy most a vitamin-hegyek mellett antibiotikumot és más egyebeket dobálok az arcomba szorgalmasan. Persze így jár az, aki a Salzburg melletti 1776 méteres Untersberg-re nyárias göncökben akar felmenni, holott fenn  mínusz 4 fok, jég és hó volt. Utazás előtt. Okos.
Ez egy negyed Darwin díjat megérdemel, legalább.

A másik újdonság pedig az, hogy sikerült kölcsönkapnom az egyik cimborámtól egy műholdas telefont, mégpedig egy Thuraya SO 2510 névre hallgató darabot.

Praktikus egy jószág: kicsi, könnyű, és mivel nem GSM hálózatot használ hanem Thuraya műhold rendszeren keresztül kommunikál, ezért a sivatag közepétől hegytetőkig  mindenhol működik. Ezt vésztartaléknak viszem magammal arra az esetre, ha okvetlenül telefonálnom kell, de a mobilhálózat és a vezetékes hálózat nem működik.
Előfordulhat ilyen helyzet, azokon a helyeken ahol forrongás tör ki, nem csak lezárják a várost és környékét, hanem teljesen lekapcsolják a mobilhálózatokat és az internetet is. Ha minden óvatosságom ellenére beragadok egy ilyen szituációba, akkor pedig ez lesz az egyetlen eszköz arra, hogy hírt adjak magamról vagy segítséget kérjek.

 Update: páran felhívták a figyelmemet, hogy sem az útitervet, se a technikai felszerelést ne hozzam nyilvánosságra.
Nos, a paranoia nem áll távol tőlem, de mivel abszolút nincs félnivalóm semmitől, nem törlöm őket. Semmi illegálisat nem tervezek, a műholdas telefon sem illegális eszköz Szíriában - még forgalmazzák is. Persze tudom, rendkívüli helyzetben a normálistól eltérően reagálnak az emberek sok mindenre, de ezen az alapon a DSLR fényképezőmet is otthon hagyhatom, pedig a fotós felszerelésemet alaposan bővítve vágok neki az útnak. De akkor hogy születnének majd csodaszép képek Szíriáról? Végre szereztem 82mm-s átmérőjű polárszűrőt az új csoda-objektívemhez, vettem egy rendes vakut, egy fotós hátizsákot is és egy tartalék akksival ellátott markolatot.

Update 2:  Mivel a műholdas kis kütyü GPS vevővel is fel van szerelve, ezért egy beépített funkciót felhasználva, szintén a biztonság jegyében egy adott személynek minden nap este elküldöm műholdas telóról SMS-ben a pontos GPS koordinátáimat. Ha minden óvatosság ellenére bármi történne velem,  akkor pedig a GPS koordináták alapján pontosan meghatározható az utolsó hely, ahonnan bejelentkeztem.

Háborús biztosítás, és tervezés

I am planning, therefore I am - ugyan ez nem egészen így hangzott, viszont akár mondhatta is volna így is a jó öreg Descartes.
Tervezünk, tervezünk, tervezünk. Lonely Planet bújás, térkép nézegetés, útiterv reszelgetése Excelben, szállások keresése, két pont közti közlekedés megszervezése. Idő, távolság, költség számolgatás folyamatosan. Kulturális ár-érték arányok mérlegelése: "Megér-e Palmyra két napot és két éjszakát, vagy elég egy is és utána menjek tovább?" Ezernyi döntés, amik hatással lesznek a kint töltött két hétben érő élmények minőségére, mennyiségére, töménységére.
Este még gyorsan vettem a Libriben egy magyar-arab társalgási kisszótárat,  mert egy káeurópai mosoly kíséretében bedobott السلام عليكم - As Saalem Aleykum - állítólag csodákat bír tenni.

A köszönöm-kérem, "egy sört kérek"-szintű legegyszerűbb arab mondatok mellett meg kéne még tanulni az arab számokat is, hogy ne legyek annyira kiszolgáltatva a souq-ban a kereskedőknek, vagy hogy el tudjak olvasni egy menetrendet, pölö. Mert hogy mi csak úgy hisszük, hogy arab számokat használunk, pedig valójában nem.

Írd fel ezzel a szorzótáblát, hö!

Háború és biztonság
A szokásos utasbiztosítás a jelen helyzetben nem sokat ér arrafelé - konkrétan egy gúnyos kacaj kíséretében röhögte keresztül a fejemet az összes biztosító, amikor érdeklődtem, hogy milyen opciókat tudnak kínálni egy Libanon-Szíria túrára mostanában, de a legjobb esetben is csak a szelíd őrülteknek járó lesajnáló pillantást kaptam.
Márpedig nekem biztosításra szükségem van, nem akarom sem magam sem a cuccaimat feleslegesen kockáztatni. 

Ezért némi kutatás után a egy angol "biztosítási specialista" cég oldalára találtam, és rajtuk keresztül egy dán biztosítónál kötöttem ki, akik kerek perec kijelentették, hogy őket bizony fikarcnyit sem érdekli hogy Szíria bizonyos részein a levegő szálló puskapor koncentrációja meghaladja az egészségügyi határértéket, és így tavasszal egy kicsit több ólomdarázs is rajzik az egészségesnél. Szóval ők bevállalták, mert hogy high risk zónákban is nagy gyakorlattal rendelkeznek, bár Irak és Afganisztán plusz 300%-os felárért megy.

Ha valakinek lenne egy hajórakomány technikai cucca, amit az idő hiányában a szomáliai partok közelében kell elhajózni, akkor ne keressetek tovább biztosítót, nézzetek körül a fenti linken.

Kizáró oknak csak azt tekintik, ha a biztosított aktívan részt vesz a harci cselekményekben, mert hát azt azért már mégse. Persze  ők is sokat játszottak korábban Gazdálkodj Okosant, és tisztességes felárért cserébe futják az emelt kockázatot.
A biztosítási kötvényemben mindenesetre érdekes dolgok vannak felsorolva biztosítási eseményként, na...



A segítő kéz

A szóló utazásoknál alapelvem, hogy sosem veszek igénybe semmilyen közvetítőt, ügynökséget, kereskedőt, bármi egyéb árfelhajtó közeget. Minden információt beszerzek előre itthonról, amit lehet azt leszervezem, aztán a többi majd a helyszínen alakul.
Most viszont más a helyzet: mivel az út során elmegyek egy-két történelmi szempontból érdekes helyszínre, ami már elég közel van a véres forrongások központjához (20 km-re) ezért jobbnak láttam igénybe venni egy helyi szervező segítségét. A Lonely fórumain olvastam egy helyi cégről, akik kifejezetten belföldi utak szervezésére specializálódtak. Úgy döntöttem írok nekik, és Damaszkusztól délre fekvő célpontokhoz eljutás szervezésével a segítségüket kérem.

Adventure Reloaded: Syria

Valamikor december végén kezdődött el az új kaland. Talán akkor, amikor az Index főoldalra belinkelték pár Ongo-ra írt útibeszámolómat Thailföldről és Kambodzsáról, és ennek a jeles eseménynek az apropóján többet mocorogtam az Ongo-n mint szoktam. Az útibeszámolók olvasgatása közben ráakadtam egy beszámolóra Szíriáról - ami akkor számomra még egy tökéletesen ismeretlen ország volt.

Elkerekedett szemmel olvastam az élménybeszámolót, szinte alig hittem el, hogy a különböző vallásoknak ilyen, szinte már illuzórikusan békés egymás mellett élése a Közel-Keleten egyáltalán létezik. Elvégre korábban én csak annyit tudtam Szíriáról, amit az európai sajtó tudni engedett: valamikor egy George W. Bush nevű khm... nem túl okos texasi srác, aki az elnökké válásáig az USA-n kívül csak a szomszédos mexikóban járt, rásütötte Szíriára a billogot, hogy egy térfélen játszik az általa Gonosz Tengelyének elnevezett Irak, Észak-Korea és Irán államaival. Ezt persze szorgalmasan átvette és kellően sokat huhogta az európai sajtó is, így nekem is ez plántálódott el az emlékeimben, pedig általában szeretem magamtól tudni, merre hány lépés a világban.


Ez a fajta vallási tolerancia és türelem azért meglehetősen ismeretlen a világnak abban a szegletében, ahol a különböző vallási felekezetek annyira nem bírnak egymás szomszédságában az év nagy részét kitevő dög melegben az árnyékban vízipipázni, hogy előszeretettel fel is kerekednek és meglátogatják egymást különféle, embertársaink bántására kifejlesztett célszerszámokkal felszerelkezve, hogy némi háború, merénylet és egyéb vérontás jellegű tevékenységek kíséretében próbálják meggyőzni a másikat álláspontjuk tarthatatlanságáról.

Tehát a fent idézett cikk felpiszkálta a kíváncsiságomat, és rövid guglizást követően ráakadtam egy másik portálra, ahol a Szíriában már járt utazók írták le a tapasztalataikat. No, itt más egyéb, történelem kedvelő és rombuzi szívemet melengető dolgokat olvastam: elképesztő mennyiségű, nagyon szép állapotban fennmaradt mindenféle rendeltetésű épület a föníciai-, görög-, római-, keresztes-, és arab birodalmak korából. Nagyon kedves, vendégszerető helyiek, jó közbiztonság, világbajnok kaja, hamisítatlan keleti hangulat, no és kevés turista!

A képeket látva  és a leírásokat olvasva meg is fogant az elhatározás: ez lesz a következő kalandom úticélja! Ide Szíriába, valamint a szomszédos, kis területű ám megannyi csodás látnivalót tartogató Libanonba fog vezetni a következő utam, április 21 és május 7 között.
 Vár a Közel-Kelet egy kevésbé ismert szeglete, ahol civilizációnk egyik bölcsője ringott hajdanán (az ország Irakkal határos folyója az Eufrátesz, ez ugye töriből megvan mindenkinek), és számos kultúra, birodalom hagyta ott csodás lenyomatát az évezredek alatt.

Az útvonalért katt a képre!

Na és természetesen a kultúr-kaland mellett azért izgatja a fantáziámat egy picit maga a tény is, hogy Libanon a Közel-Kelet legliberálisabb országa, ahol a legális alkoholfogyasztás és szórakozóhelyek mellett lepel nélkül csodálhatók meg a libanoni lányok, akik még a körúti gyrossütő cimboránk, Melik szerint is híresen gyönyörűek.  Ha pedig valaki, akkor ő aztán igazán tudja! :)