Ma esti idezet

----- Forwarded message -----

Este olvasgattam lefekves elott egy kis Dalai Lamat, itt nyilt ki a konyv, de frankon: 

Minden nemes szandek megvalositasa elkerulhetetlenul akadalyokba utkozik. Mielott az akadalyok lekuzdesehez latnank, igen fontos meg egyszer ellenoriznunk a celkituzes es indittatas helyesseget. Oszinten, tisztessegesen es minden reszletet illetoen indokoltan kell cselekednunk. Ugy, hogy masoknak, es onmagunknak is a legjobb legyen. A cel kituzese utan szilardan el kell hataroznunk , hogy mindvegig kovetkezetesen torekszunk az eleresere. Hogy ha a cel vegul elerhetetlennek mutatkozik,  akkor se tehessunk magunknak szemrehanyast.

Segítsünk a laoszi gyerekeken - de miért is?

"All Lives Has Equal Value"


Bill Gates alapítványának az oldalán olvastam ezt a szlogent. Annyira megtetszett, hogy ennek az akciónak a jelmondatául választottam



Turbó verzió azoknak, akik sietnek

Gyűjtést kezdtem egy laoszi (Dékelet-Ázsia) árvaház a Deak Kum Pa Árvaház számára.  Az ott lévő 500 gyerek rosszul táplált, ruhájuk alig van, és minimális orvosi ellátásban részesülnek. Mivel januárban ott töltöm a szabadságom, úgy döntöttem hogy személyesen is megpróbálok segíteni a rendkívül rossz helyzetünön.
Amikor azt írom "rendkívül rossz" akkor ne arra gondoljatok, amit ez a két szó itt Magyarországon jelent, hanem sokkal rosszabbra.
Ha a blogomra jöttél, akkor valószínűleg személyesen is ismersz, és tudod hogy nagyon sok hasonló segítő célú projektben vettem részt az idén, többségében valamilyen vállalat szervezésében. Nos, ez most a saját szervezésű segítő akcióm. Ha szeretnéd hogy több ruhát, élelmet, iskolaszert tudjak vásárolni a laoszi gyerekeknek, akkor kérlek hogy egy lehetőségeidhez mért hozzájárulással támogasd a projektet.
Igen, én sem csak szövegelek, magam is beszállok a gyűjtésbe 50 ezer Ft-al, ez lesz a nyitó egyenleg.
Ha nem akarod- vagy nem tudod támogatni a projektet, vagy vagy simán leszarod Ázsiát mert van nálunk is pont elég gond, akkor ha akarsz olvass tovább, ha nem, nem.


Számlaszám belföldről: 10700079-54191996-51100005
Számlaszám külföldről (IBAN): HU76-1070-0079-5419-1996-5110-0005
     SWIFT kód: CIBHHUHB
Számlavezető bank: CIB Bank
Számlatulajdonos: Zsákai Tamás

Az átutalás közleményébe kérlek írd be: LAOSZ ÉS  a saját neved vagy nickneved. (Ha valaki nem akar névvel szerepelni akkor adjon nicknevet)
A befizetők- és a befolyt adományok listája legalább kétnaponta frissítve lesz itt a blogon. 

És most azoknak, akiknek van idejük a dolgok mögé nézni, a hosszabb változat





Hogyan is kezdődött... 
Megosztok veletek egy személyes történetet arról, hogy mi motivál a mostanihoz hasonló projektekre.

2002-ben óriási árvíz volt a Dunán, és az Info rádióban többször is leadták Visegrád polgármesterének kétségbeesett nyilatkozatát amiben segítséget kért, hogy tudják tartani a gátakat.
Visegrádhoz nagyon sok szép élmény kötött, így egyértelműnek tűnt, hogy ha már a Palotajátékokon  évről évre jókat szórakozunk, és bulikat szervezünk ott, hát akkor is lemenjünk, amikor segítségre szorulnak. Így, bár aznap reggel épp egy zúzós pénteki rock buliból tértem haza, rögtön felhívtam pár ismerősömet, aminek eredményeként végül egy barátommal rövidesen kerékpárra pattantunk, és igen kalandos (és elhibázott) úton, sokszor a derékig érő megáradt Dunában gázolva, eljutottunk Visegrádra.
Megkérkezve rövidesen munkára jelentkeztünk, és egy csapatnyi hozzánk hasonlóan fiatal önkéntessel beálltunk a helyiek és a sorkatonák közé, és egy nagy parkolóban hajnalig töltöttük és rakodtuk a homokzsákokat. Ott, a hajnalba nyúló lapátolás közben valami furcsa jóleső boldogság-érzés fogott el, egyszerűen örömet okozott a tudat, hogy még ha kis mértékben is, de segíthettem másokon. És szintén ott éreztem először azt a hihetetlen összetartást, bizalmat, és nyitottságot a baj elhárításán vagy a közés célért vállvetve együtt dolgozók között, amit azóta is csak az ehhez hasonló munkákon tapasztaltam. Devecserben az iszaplapátolás közben,  céges önkéntes napon a Vakok intézetében, a Mozgásjavítóban, a dunavarsányi idősek otthonában, a devecseri iskola játszótere felújításakor, a Down-kórosok gondozóházának szépítésekor. Hétköznapi emberek, akik más embereken segítenek, nagy szervezet pénzelése, bürokrácia, állambácsi, átverés és lehúzás nélkül.

Pontosan ez az érzés vezet most is: ha már turistaként ellátogatok hozzájuk, hogy a mosolyukkal, a gyönyörű tájaikkal, és az egzotikus hagyományaikkal feltöltődjem, akkor ha már egy nálunk nagyságrendekkel rosszabb országról van szó, viszek is valamit magammal, amivel talán egy picit jobbá tudom tenni az ő életüket, főként a jövőjüket. A jövő pedig mi másban van, ha a gyerekekben nem?

Deak Kum Pa Árvaház - Luang Prabang, Laosz
Most januárban egy hosszabb út keretében ellátogatok Vietnámba és Laoszba, és főleg az utóbbiról hallottam és olvastam eddig csupa szépet és jót. Minden, sok kultúrát és országot megjárt ismerősöm egyértelműen mint az egyik legbékésebb és legnyugodtabb országról beszélt Laoszról, ahol a nagy mértékű szegénység és nyomor ellenére rendkívül kedves és barátságos emberek élnek.

Közel egy heti, segélyszervezetekkel több szálon futtatott levelezés és keresgélés után egymás után csak falakba ütköztem, és már-már feladtam az elképzelésemet, míg végül megtaláltam pontosan azt a helyet és azokat az embereket, akiket kerestem. Ez pedig az Észak Laoszban, Luang Prabang városában működő Deak Kum Pa árvaház, és a köré szerveződött pár lelkes helyi és külföldi önkéntes, aki az ő fennmaradásukat és munkájukat segíti.

 Az alábbi kis film erről az árvaházról szól, elég volt pár képsor hogy rögtön tudjam: pontosan ők azok, akiket az utóbbi egy hétben kerestem.

Bővebb leírás olvasható az árvaházról és a támogatóiról angolul tudóknak itt vagy itt.

A film bevezetőjében röviden mondanak pár szót is Laoszról. Ezt a kis délkelet-ázsiai országot Thaiföld, Vietnám, Kína és Kambodzsa határolja, tengerpartja nincsen. Az ország 33%-a nyomorban él, a várható élettartam 48 év, a gyermek halandóság pedig 58%.
Az ország GDP alapján is az egyik legszegényebb egész Ázsiában - ám Laoszban a boldogság fokmérője úgy tűnik nem a GDP, mert az európai szemmel elborzasztó adatok ellenére  mégis mosolygósan és boldogan tudnak élni a helyiek.

Ilyen körülmények között küszködik a volt főváros, Luang Prabang városának szélén a Deak Kum Pa árvaház, amelyben közel 500 környékbeli gyermek nevelkedik, európai mércével rendkívül rossz körülmények között. A vezetékes víz rossz minőségű (európai vagy amerikai utazó napokig fosik tőle, na ezek a gyerekek ezen élnek), az idősebb gyerekek által nyílt tűzhelyen elkészített étel pedig rizs, napjában kétszer. Csak rizs.
Az  árvaházon több helyi és külföldi önkéntes próbál segíteni, főleg a videón is látható Andrew Brown, aki egyben egy elegáns luang prabangi szálloda tulajdonosa is - a reggelit például nap mint nap ez a szálloda biztosítja, mert a költségvetésből többre nem futja. Szintén ők látják el hetente kétszer 1-1 tojással a gyerekeket, mert nagyon nagy gond a fehérje bevitel, a rizsen kívül más élelemre nincs pénz.  Egy gyermeknek ugye pedig ennél jóval többre van szüksége. Húst, halat szinte soha nem kapnak, a tej pedig egész Laoszban méregdrága, mert a tejet importálni kell, nincs helyi tejtermelés. (Az ázsiaiak nagy többsége laktózérzékeny, ezért nyers tejet nem, csak speciálisan kezelt tejet fogyaszthatnak)


Gyűjtés az árvaház számára

Ezen az árvaházon, pontosabban ezeken a gyerekeken szeretnék lehetőségeimhez mérten segíteni. A legnagyobb segítség a pénz, mivel ebből a környékbeli piacokon mindent meg lehet vásárolni az európai áraknál sokkal olcsóbban, ami a gyerekeknek szükséges. Az ottani vásárlással a helyi gazdaságot is támogatjuk, plusz a CO2 lábnyomunkat is Norbi Update diétára fogtuk - és persze  a szállítmányozás nem olcsó mulatság, ezt is inkább adjuk a gyerekeknek.

Alapvetően mindenre óriási igény van mert semmijük sincs: a táplálkozásuk hiányos, a víz szennyezett,  ruhájuk annyi ami rajtuk van az is adományból, iskolaszereik nincsenek mert bár van valami iskolának nevezett termük ahol hárman-négyen szoronganak egy padban, de nincs füzetük vagy írószereik.



Min tud ezen egy európai utazó, aki maga sem Rockefeller, változtatni? Ha a klasszikus európai racionális és célvezérelt felfogással nézzük, alapjaiban semmit, hiszen a távozásom után lényegében minden marad olyan mint volt, hacsak nem viszek magammal pár kútfúrót, jópár kőművest, munkagépeket, anyagot, 500 csomag irodaszert, 500 garnitúra ruhát és 500 cipőt, majd gondoskodom havi 10-15 ezer dollár átutalásáról, amivel tisztességesen megoldható 500 gyerek étkeztetése, iskoláztatása.

Akkor mégis miért vágok bele az egészbe? Azért, ami amiért az utcán előttünk elterülő emberért is utánanyúlunk, megkérdezzük hogy van, miben segíthetünk. Pedig elég lenne a mentőt hívni, hiszen azok a profik, nekik van rá eszközük, ezért fizetik őket az adónkból, egyébként is se kutyánk se macskánk aki előttünk elvágódott, különben is biztosan részeg.
Ismerős érvek, ugye?


Hogyan segíthetsz TE is?
Nálunk  a pénzbeli adományozás sokkal kevésbé elterjedt, hiszen az emberek már családon belül sem bíznak egymásban, mindenhol átverést, korrupciót, összeesküvést sejtünk - és számtalan esetben sajnos kiderül, hogy okkal. Ezért tettem ki a felhívást csak ismerősök számára, remélem legalább Ti tudjátok, hogy a megfelelő helyre fog kerülni ez a pénz. (Drogot veszek belőle a burmai csempészektől, eladom itthon, és a hasznot szétdobjuk az adatkozók közt - vicc volt, letehetitek a telefont nem kell hívni a TEK-et :) )
Rögtön elsőként beszállok 50 ezer Ft-al, ennyit már biztosan el fogok költeni a Luang Prabang-i piacon. Élelmiszerre, ruhára, iskolaszerekre fogom költeni - csepp a tengerben, de mégis valami, annyi ami a lehetőségeinkhez mérten így 12 ezer kilométerről megtehető.


Ha nem tudsz vagy nem akarsz pénzt adni
Ebben  az esetben használt, de még jó állapotú  
GYEREKRUHÁT, ÉS JÁTÉKOT minden mennyiségben elfogadnak. Főleg a gyerekruhára van nagy igény, a videón láthattok egy kissrácot aki hosszú ujjú téli dzsekiben járkál a pálmafák alatt a trópusi melegben, azért mert nincs más ruhája, csak az.

Számlaszám belföldről: 10700079-54191996-51100005
Számlaszám külföldről (IBAN): HU76-1070-0079-5419-1996-5110-0005
     SWIFT kód: CIBHHUHB
Számlavezető bank: CIB Bank
Számlatulajdonos: Zsákai Tamás

Az átutalás közleményébe kérlek írd be: LAOSZ ÉS  a saját neved vagy nickneved. (Ha valaki nem akar névvel szerepelni akkor adjon nicknevet)

A befizetők- és a befolyt adományok listája legalább kétnaponta frissítve lesz itt a blogon. 

Ha gyerekruhát, játékot adományoznál kérlek hívj mobilon , kollégák hozzák be a céghez, vagy írj a bananisztan kukac gmail pötty com címre. A gyerekek 6-19 éves kor között szóródnak. 

A pénzgyűjtést január 10-ig, a gyerekruha gyűjtést december elejéig folytatom, mivel a ruhákat előzetesen fel kell adni Laoszba, vagy Thaiföldre - ahonnan személyesen fel fogom venni, és tovább vinni Laoszba. 

Devecser 3

Több magáncég égisze alatt létrejött esemény keretében ma 32 kollégámmal voltam Devecserben önkéntes munkát végezni. Kifestettük az iskolát, felástuk a kertet, füvesítettünk, felújítottuk a játszóteret.

A 32 résztvevőt a mi cégünktől én szerveztem, így némi büszkeséggel tölt el, hogy ennyien tudtunk segíteni az iskolásoknak. Nekem, és pár kollégámnak már ez volt a harmadik körünk Devecseren, októberben az iszap katasztrófa után több hétvégét töltöttünk ott el önkéntesként.


A korábbi kárelhárítási helyszínekre érkezve értek minket negatív élmények is, de ezt majd később leírom.

Wild Wild Debts videó

Itt is közzéteszem a Facebook-verzióját a tegnap vetített kis filmünknek, aminek készítése az utóbbi egy hét éjszakáinak jó részét elvitte. De megérte.
A cégre vonatkozó feliratokat, stb természetesen eltávolítottam. Szépen magyarul de-brandingelve lett a cucc. ;)

Update: mivel a youtube-on a Ganxta Zolee szám szerzői jogai miatt nem lehet megnézni a videót, ezért kiraktam az Inda Video-rais. A "nagy gengszter" Ganxta Zolee pedig sz@rjon sünt.

Audiovizuális attak

Egyrészt rohadt disznó vagyok, hogy az utolsó nap eseményeit, és az utórezgéseket nem posztoltam. Tudom.

Az utamról viszont készítettem egy kis videót, ami alább megtekinthető. Hangfalakat feltekerni!

A Hezbollah fellegvaraban jartam

A mai, utolso elotti napomon virtualis barkam kormanykereket Baalbek varosa fele forditottam. Baalbek a Bekaa volgyben fekszik, es tobb dologrol is hires es hirhedt egyszerre.

A volgy, ami valojaban egy fennsik, a Libanon- es az Antilibanon hegysegek kozott terul el, es kozvetlenul hataros Sziriaval. Rendkivul termekeny videk, igy regtol fogva a mezogazdasag a helyiek fo megelhetesi forrasa. Az okorban ez a regio toltotte be Roma egyik eleskamraja szerepet is.

Manapsag foleg gabonat, szolot es zoldsegfeleket termesztenek itt, na es marihuanat, ami a hires-hirhedt libanoni hasis egyik fo alapanyaga, es egyben a farmerek, es a kornyeken uralkodo Hezbollah (szelsoseges iszlamista politikai/terror szervezet) egyik fo beveteli forrasa.

A Hezbollahnak, arabul Isten Partjanak, ami szamos nyugati orszagban elokelo helyen diszeleg a terrorista szervezetek listajan, a Bekaa volgy a fo bazisa, de ezen belul is kiemelten Baalbek a kozpont. A Hezbollahot az irani Khomeini ajatollah bacsi grundolta a libanoni polgarhaboru evei alatt, mint az akkori Libanont verbe borito vallasi alapu miliciak egyiket. (De ilyen milicia volt a tegnapi postban emlitett Maronita Falanx is.)
A Hezbollah deklaralt celja a libanoni polgarhaboru bunoseinek tartott szemelyek megbuntetese (ertsd: megolese), a nyugati 'gyarmatosito' befolyas megszuntetese, es egy iszlam allam letrehozasa, de ez utobbit kesobb kicsereltek Izrael elpusztitasara. Baratsagos egy tarsasag, meg kell hagyni!
Ebbol is lathatjuk, nem celszeru a 'Hava Nagilah' fulbemaszo dallamat futyoreszni Baalbek utcain, bar nekem pechemre ma folyamatosan a fulemben volt, es Burger Kinget se nagyon keressunk erre, noha Libanonban mashol szamtalan teruleten megtalalhato.

Izrael megszuntetesenek az elvet annyira komolyan veszik a Hezbollahos sracok, hogy rendszeresen inteztek es inteznek tamadasokat libanoni teruletrol Izrael eszaki resze ellen. Ennek intenzitasa 2006-ban erte el a csucspontjat, amikor az allando Hezbollahos aknavetos tamadasokra, es egy izraeli katona elrablasara valaszul az izraeliek megtamadtak Libanont.
Az adok-kapokban csunyan kiosztottak a Hezbollahot, de az is teny hogy az IDF (Israeli Defence Forces) is kapott rendesen, olyannyira, hogy a 2006-os libanoni kaland emleke a mai napig  heveny izzadsag pottyok kisereteben jelenik meg az izraeli katonai vezetok rossz almai kozott.
Iran ugyanis nem csak anyagilag, de fegyverekkel is tamogatta a Hezbollahot...
Es hogy meg szinesebb legyen a dolog, a Wikileaks kiszivarogtatott dokumentumai szerint a libanoni kormany olbe tett kezzel nezte a Hezbollah ternyereset, sot, a hadugyminiszter dokumentaltan abban remenykedett hogy Izrael bombazni fogja Libanont, a sajat orszagat, mert akkor vegre lesz indoka fellepni a Hezbollah ellen.
Igy mennek ezek a dolgok...

A Hezbollah tehat egy verbeli militans terrorszervezetkent indult, ami allando veszelyt jelentett es jelent ma is a regiora.
Emellett azonban a Hezi szamtalan mas teruleten is igencsak aktiv. Segiti a kornyekbeli gazdalkodokat, tiszta ivovizet oszt, gyermekjoleti szolgaltatast nyujt, iskolakat tart fenn, segit az infrastruktura ujjaepiteseben, egeszsegugyi szolgaltatasokat mukodtet, es tamogatja a 'martirok' csaladjait. Tehat ellatja azokat a feladatokat, amiket alapvetoen a libanoni allamnak kellene.
A haboruzashoz es a gazdasag epitesehez pedig ugyan az a harom dolog szukseges: penz, penz, es penz. Es hogy honnan fussa ezekre az uri huncutsagokra a hezbollahos fiuknak? Hat egyreszt a vastag irani tamogatasbol (akik mint Izrael masik nagy cimboraja, az ellensegem ellensege a baratom alapon szponzoraljak a Hezbollahot), na es nem utolso sorban a hasis eloallitasabol. Egy kilo hasist  kb 10 ezer dollarert tudnak eladni, es  egy hektar marihuana nagyon-nagyon sok kilot kitermel - nem is kerdes hogy ezt vagy krumplit eri-e meg jobban termelni a parasztoknak!
Az elenk szocialis tevekenyseg eredmenyekent a Libanon legszegenyebb regiojanak szamito Bekaa volgyben komoly tamogatoi bazissal is rendelkezik a Hezbollah, amit politikai tokere is tudtak valtani, megpedig a libanoni parlamentben ott csucsulo Hezbollahos valasztott kepviselok kepeben.

Naszoval, erre a bekes nyugodt, egesz kicsit 'hezbollahos' kornyekre vezetett a mai utam. Meg kell mondjam, elotte sokkal jobban tartottam ettol mint az egesz sziriai uttol. Ott egy kokemeny, am a turistakra alapvetoen veszelytelen diktatura tartott vasmarokkal rendet, ezek a hezbollahosok viszont kiszamithatatlanok, iden marciusban raboltak el egy komplett europai turistacsoportot is, akikrol azota sincs semmi hir... mit szepitsuk, fostam egy kicsit, na!
Szerencsere a felelmeim alaptalanoknak bizonyultak. Az utcakon Baalbekben, a Hezbollah fellegvaraban ugyan mindenhol a jellegzetes sarga-zold zaszlaik lengtek, de nem lattam egyetlenegy kalasnyikovos milicistat, ellenben igen sok libanoni rendor es katona volt mindenhol.
Egyebkent a libanoni hadseregnel rengeteg amerikai felszerelest lattam: M16-os karabelyok, M113-as loveszpancelosok, Hummerek, rengeteg rendorsegi Dodge Charger auto es Harley Davidson-os mocis rendor. Nem lennek meglepve, ha ezt a rengeteg, az usaban mar elavultnak szamito amcsi felszerelest a Hezbollah elleni hatekonyabb fellepesert cserebe kapta volna egy jelentos sonderangebot kereteben Libanon.

De ismet elkanyarodtam. Az ut Jbailbol (Byblos) kb harom oran at tartott. Eloszor Jbail-Bejrut, onnan Bejrut-Zahle (itt raboltak el a turistakat) majd Zahle-Baalbek, vegig busszal. Baalbekben eloszor lefotoztam a gyonyoru mecsetet, ettem egy schwarmat majd a romvaros fele indultam.

A romvaros elkepeszto. Baalbek, gorog neven Heliopolis, a nap varosa volt a Kozel-Kelet legnagyobb szakralis kozpontja a romai uralom evszazadai alatt. A romaiak pedig mint mashol, itt is azzal kedveztek a meghoditott tartomanyoknak, hogy bokezuen tamogattak a helyi istensegek imadatat. Ez Baalbekben egy olyan monumentalis templom egyuttesben oltott testet, ami mellett pl az Akropolisz is bizony sirva elbujhat! Hihetetlen, hogy a 2 ezer evvel ezelotti technikai szinvonalon ezeket a 30-40 meter magas, tobb meter atmeroju oszlopokat oda tudtak emelni, falakat es tetot huztak kore, minden pontosan illeszkedik, es gazdagon diszitett!  Baalbek egy csoda, az egesz ut egyik legemlekezetesebb resze.
A nap varosa a romaiak bukasa utan a tortenelemnek ellen tudott allni, a gigantikus templomvarost a keresztenyek es a muszlimok sem bantottak, bar szerintem nem is tudtak volna. A termeszet viszont kevesbe volt kegyes, tobb nagy foldrenges is jelentos pusztitast vegzett, ennek ellenere meg mindig lenyugozo es gigaszi az, ami megmaradt.

(Most iras kozben epp egy M16-osokkal felszerelt orjarat masirozott vegig Byblos ovarosan, cool! :) )

A romvaroshoz kapcsolodik egy kis tortenet. Az utazas utani gyors ebed vegeztevel epp a romok fele baktattam, amikor a muzeum elotti kis bazarban megszolitott egy Hezbollah szuvenireket arulo bazaros:  honnan jottem, akarok-e Hezbollahos zaszlot, stb. A standard kerdesre adott standard valaszra igy reagalt az arus:

- Magyar, szervusz! Hogy vagy, mi ujsag?

Na, itt ismet dobtam egy hatast, mert arra szamitottam a legkevesbe, hogy a Hezbollah feszkeben egy hezbollahos szuvenireket arusito arus, aki velhetoen ideologiailag nem all tul messze az arusitott szuvenirjeitol, Petofi nyelven koszontson.
Pedig pontosan ez tortent!

Mint kiderult, Ali, az arus, 8-10 alkalommal jart nalunk korabban, sorolta a magyar ismeroseit is. (Ezeket most nem irnam le.. :) ) Nem tudott folyekonyan magyarul, mint Radik a damaszkuszi bazaros, ezert angolul folytattuk a csevegest, mert bar  ketsegtelenul Hezbollahos volt a figura, de az ellensege nyelven jol beszelt.
Vegul nem birtam ellenalni, es 7 ezer helyi penzert (4,5 USD) vettem tole egy Hezbollah-zaszlot, amit azert kaptam ennyiert mert 'magyar-arab ket barat'. En  ezt a lengyelekkel ismertem, de igy sem hangzik rosszul.
A zaszloert meg remelem nem b@szogatnak majd a vamosok hazafele, hiszen csak a magyar-arab baratsagot erositettem vele! :)

Kis libanoni gasztro-duhonges

Libanonban istenieket lehet enni. A helyi konyha az egesz Kozel-Keleten elismert: fantasztikus salatak, humuszok, brillians izesitesu zoldseges retyerutyak es husos etelek, fantasztikusan zamatos gyumolcsok es gyumolcslevek.

A problema altalaban akkor van amikor a libanoniak azt hiszik, a nyugatiak azert jonnek ide hogy europai eteleket egyenek. Ezek kozul is elsosorban a fhanszias hatas dominal. Tobb meno helyi etteremben csak fhanszia nyelvu etlap van, es egyszer szinte megsertodtek a kerdesemre, hogy miert nincs angol nyelvu etlap amikor az angol a vilagnyelv.
Masodszor, az europai eteleket nem tudjak megfozni. Ma  mar masodik alkalommal ettem baromi ragos tengeri herkentyut, holott lehet azt puhara is sutni, fozni.
Harmadszor pedig, nem ismerik a gasztronomiai kulturat. Sokadik alkalommal is vagy az eloetellel egyutt hozzak ki a foetelt, vagy az eloetelhez a foetel koretet. Tehat amire a foetelhez jut a vendeg, valami garantaltan hideg lesz. Mindezt olyan helyeken kepesek eloadni, ahol nagyon esszel rendelve, es alkohol nelkul eleri a fogyasztas a 30-40 dollaros szintet, ami mar messze nyugat-europai arszinvonal.

Sracok, nem a pincereket kene matrozruhaba bujtatni, hanem megoldani hogy ne dongjon korulottem ez a legy allandoan, es ne szalljanak muslincak a salatamra ahogy kihoztak!

Sziria ebbol a szempontbol meg erintetlen. Rettento finom helyi izek mindenhol, semmi nyugat-majmolas, es a helyi elit altal latogatott felsokategorias etteremben sem fizettem tobbet 1500 forintnyi szir fontot egy ketfogasos mennyei vacsoraert es ket isteni gyumolcsleert.
Bar gondolom ha megdol a diktatura, ott is megjelennek a patisserie-k es a steakhouse-ok amik ontjak magukbol a tajidegen, kozepszeru sz... vagyis eteleket. Itt Byblosban meg nemetes dizajnu wurst standot is lattam, talan abbol a megfontolasbol, hogyha Gunther megehezik, legyen hol hodolnia a bier-wurst-sauerkraut szentharomsaganak...

Egyszoval mint altalaban mindenhol, a helyi kaja itt is verhetetlen. Egy jo mezze vagy salata, utana valamilyen husos etel, a vegen egy kardamonnal izesitett kahwa (kave) es egy almas shisha (vizipipa), es nagyon kerek a vilag. Na meg a pocakunk. A fhansziak meg.... egyenek csigat! :)

Ui: az egyetlen megismert kivetel a fentiek alol az Almaza sor. Na ez aztan kittuunooo, kellemes libanoni pils tipusu sor. Dicserte is egy elado tegnap, kiemelve hogy ez bizony egy pilsner, es hogy tudtam-e hogy Pilsen varosa Lengyelorszagban van?
Hat, inkabb nem tudtam. :)))))

Eden, ahol a keresztenyek elnek

Ez az allitas abbol a szempontbol igaz, hogy a Quadisha volgyben talalhato Ehden varosa - ami nem csak hasonlit a bibliai Eden nevre, hanem ezt is jelenti - es kornyeke szaz szazalekban maronita kereszteny, mecset egy szal sem volt arrafele. A 'Quadisha' szo egyebkent a 'szent' szot jelenti, helyi nyelven, tehat a Szent Volgyben kirandultam ma.

Az kb masfel oras buszut a mar emlitett Ehden varosan keresztul vezetett a Libanon hegyseg szerpentinjein at az aktualis uticelomhoz, a festoi Bcharreba, majd a buszrol leszallva innen a 2 ezer m magassagban levo cedrusokat celoztam be.

Bcharre lelegzetelallito fekvesu, a Libanon hegyseg 2-3 ezres csucsai veszik korul. Egyebkent ez a varos a szelsosegesnek tartott, jobboldali Maronita Kereszteny Falanx szekhelye is.
Ez a kereszteny szelsosegesseg azert fura nekem, 'Ugy szeretlek, hogy megollek!' vagy mi??

A lokal kozlekedes itt is a szokasos. Olyan hogy buszallomas, buszmegallo nem letezik.  Minek is, a helyiek ugyis tudjak mikor merre mennek a buszok. Kiallsz az autopalyara, leinted a buszt, es kesz. A falvakban pedig lassit, dudal, es ha lat valakit integetni azt felveszi. A leszallas is pottyet erdekes: a busz lassit, kinyitja az ajtot, majd gurulas kozben leugrasz rola. Megallas nincs, ha elhibazod, hat rabasztal.

Ha mar a keresztenyeket vesezzuk, a buszvezeto bacsi is kereszteny volt, ezt a visszapillantorol logo keresztekrol meg lehetett ismerni. Egyebkent Libanon lakossaganak 40%-a kereszteny, ujabb erdekes adat, Ivan megjegyezted? :) A maronitak szinten onallo felekezet, nem nyaljak a romai papa khm.. popojat.

Libanon ebbol a szempontbol is az ellentetek orszaga. Keresztenyek, muszlimok, druzok (iszlam eredetu szekta) elnek egymas mellettt. Most epp bekeben, de 20 eve meg halomra gyilkoltak egymast. Az utakon felso kategorias autok tomege kruzol, sokkal tobb mint nalunk,  nyugati zene bombol beloluk es gazdag libanoni suhancok vezetik, mellette szinten iszonyu sok szetrohadt huszoneves merci, szetflexelt vw bogarak, majd szethullo hazilag agyon ganyolt csettegok. Lepattant kulvarosok, nyomorgo falvak, elegans lakonegyedek, plazak sora, csillogo felhokarcolok, luxusuzletek tomegei. Ugy tunik, itt legalabb annyian elnek mocskosul jol, mint ahanyan nem.

Nade elkanyarodtam a tematol, vissza a Szent Volgyhoz.
Bcharreban lepattantam a buszrol, egy neni vart akit a szalloda ertesitett az erkezesemrol. Rovid welcome szoveget nyomott le, es elmondta mit merre talalok es merre induljak a cedrusokhoz. Ez figyelmes volt az egyebkent nagyon csinos szallodai recepcios lanyka reszerol! (Vele egyebkent egy napon szulettunk, de ennel tobbet nem tudok rola. Sajnos. :) )
A taxit a Lonely Planet es a neni is ajanlotta a cedrusokhoz, nade en aszontam, Tamas lenni kemeny, felmenni gyalog!

Ebben az allitasomban kesobb, amikor jo magasan a kopar sziklak es hegycsucsok kozott kapaszkodva elkapott a viharos szel es a zuhe, a 'kemeny' szot kicsereltem idiota baromra, es mas egyeb finom jelzokre. Vegul csurom vizesen bar, de felertem a 2 ezer meteren levo varoskaba, ami Libanon egyik siparadicsoma telen.
Fent a kis egy utcas, teli sportokra kihegyezett varoska egyetlen kocsmajaban szembesultem a tennyel, hogy busz oda fel nem jar, es ha nem taxival jottem akkor vagy seta vissza, vagy stoppoljak es majd csak felvesz valaki. A setahoz mar jartanyi erom sem maradt, azert a 115 kilot felsetaltatni 2 ezer meterre az az osszes hp-mat levette, hiaba gyaloglok bazi sokat mar ket hete minden nap. Ja es a helyiektol megtudtam hogy en a 10 km-s autouton jottem nem az 5 km-s turistaosvenyen... Sportteljesitmenynek ez tolem akkor nem volt rossz.

Mivel tovabbra is stabilan esett az eso, igy hat felcsavartam a futest (ket whisky) es fogtam magam, kialltam stoppolni. Par perc utan meg is allt a masodik auto, egy kb harminc eves Peugeot, slick gumikkal valamint kerdeses allapotu allandoan nyikorgo fekekkel, es visszavitt Bcharreig. Be se csatoltam magam, ha ez az oreg doboz szakadekba fordul akkor mar olyan mindegy....
De leerkeztunk rendben, bar soforom hanyta a kereszteket rendesen az ut vegen. Azert jo volt latni hogy kettonk kozt legalabb o felt, en tulsagosan faradt voltam hozza.
Bcharreban egy oriasi kaja es jutalomsor utan felpattantam egy buszra es a teljes kimerultsegtol edesdeden aludtam egeszen Byblosig.

Ez volt a mai nap sztorija, holnapi postbol pedig kideru majd, mi az osszefugges a nap varosa es Isten Partja kozott.
Stay tuned!

Kalandorbol konzum-turista

Ez a post is emailen megy ki, mint az elozo, sajnos igy kevesbe attekintheto, tobb a helyesirasi hiba is a nehezkes szerkesztes miatt.

Ma egy gigaszi alvas utan, amit csak a reggeli kedveert voltam hajlando megszakitani, del korul ebredtem. Alig akartam kiszallni az agybol, annyira filinges a csukott erkelyajton keresztul is hallhato tengerzugas. A part az erkelytol max 30 meter... Isteni ez a kis hotel, tenyleg egy darab Kanaan. Ez az a hely ahonnan par honapig haza se mennek legszivesebben!

Ismet valtoztattam a terven, es beiktattam egy piheno napot. Fizikailag kicsit levett az allando maszkalas. Byblost pedig az Isten is pihenesre teremtette. Igy ma az ovarosban boklaszom, megnezem az erodot es a viaszbabu muzeumot, es doglok a tengerparton a szikrazo napsutesben. Egyuttal holnap nem megyek tovabb Bejrutba, hanem negy napig itt maradok, es ebbol az edeni varoskabol kiindulva fedezem fel Libanont, amit az orszag kis merete is lehetove tesz.

Byblos szuper kis ovarosa magaval vonzza a hozzam kevesbe kozel allo tomegturizmust is. Trendi ettermekkel ahol nem annyira izesek az etelek- es szivelyesek a kiszolgalok, libanonos szuvenir bizbazokkal teletomott bazarsor, stb.  De ez egyutt jar az igenyes, kellemes kornyezettel, es a szabadsaggal. Elfogadom, valamit valamiert. Igy az utam vegere par napig az eddigi kalandorbol kommercializalodott zsirparaszt tomegturista leszek, aki jo szallodaban lakik, szuvenirszarokat vasarol, tengerparton sutteti az elhizott nyugati segget, es trendi ettermekben tomi magat. :D

De az a helyzet, hogy most rohadtul elvezem ezt a kenyelmet!

Ui: es mar masodszor fordul elo, hogy az imadnivalo pincerlany a 'The bill please' keresemre hoz egy ujabb sort. Bill helyett beer. Leszarom, dolce vita van!

Megerkezes Kanaanba

Ma lenyegeben egesz nap uton voltam. Reggel 10-re az aleppoi buszallomason voltam ahogy kertek a jegyeladok tegnap. Persze nem indultunk el csak a szokasos arab precizitassal negyed ora kesessel, mert vartunk par kesot. A busz egy szakadt koszos szar volt ami melosokat szallitott Libanonba, irto kenyelmetlen ulesekkel. A melosokkal egyebkent semmi gond nem volt, sot jo fejek is voltak mert az ut vegenel fent hagytam a kabatomat a taroloban, es ok szoltak.
Nagyobb gond volt, hogy valami miatt a szireket extran szopattak a hataron, es ezert harom kerek oran at alltunk a libanoni beleptetesre varva. Se wc, se hideg ihato folyadek, se semmi nem volt. Az ut onmagaban 5 oras volt ezert szinte semmit nem ittam egesz nap, reggel is csak egy gyors szendvicset ettem a szallodaban, igy a  hataron pacolodas utan mar szinte remegtem a szomjusagtol es ehsegtol.
A nagyon strapas buszozas utan elerkeztem a kovetkezo uticelomhoz, Byblos vagy arabul Jbail varosaba. Az ut soran egyebkent sokszor kellett figyelni arra hogy az europai es az arab elnevezesek elteroek. Damaszkusz-Dimasq, Aleppo-Alep, Palmyra-Tadmor,  Tripoli-Tablous, Byblos-Jbail, stb. Az arabok tobbnyire nem ismerik az europai elnevezest, ezert a jegyvasarlasok kulonosen problemasak voltak: a buszallomasokon csak arab feliratok voltak, angolul alig ertett valaki, az europai helysegneveket nem ertettek...  Ezert ultra minimal angollal kommunkaltam: BUS, JBAIL es hasonlok.

Tehat a 8 oras ut utan teljesen kifacsarva megerkeztem Byblosba. A kinezett szallodat gyorsan megtalaltam - es dobtam egy hatast. A szobam rendkivul kulturalt, a kozvetlen elotte levo tengerre nez, bekoltozeskor a nap epp bebukott a tengerbe . A szemelyzet baratsagos es mar jeleztek hogy varnak lent egy italra.  Azonnal lecsuszott ket jeghideg Almaza....
Byblos varosa egeszen gyonyoru, egy nagyon rendben tartott mediterran ekszeresdoboz. Senkin sincs fejkendo, a csajok lengen oltoznek, az emberek felszabadultabbak es baratsagosak, a varoska tip-top, mindenhol lehet kapni sort, majd mindenki beszel angolul, sehol sincs az arcomba tolva az elnok kepe... igen, ez a mamorito szabadsag, ez Libanon, ami ma szamomra valoban olyan volt a kokemeny diktatura feszult hangulata es a kinzo utazas utan, ahogyan az okorban kivtak ezt a csodas orszagot: Kanaan. A megerkezesem is hasonlo volt Mozesehez, bar en kisse kevesebbet szivtam elotte, es ha jol emlekszem o vegul nem is lephetett Kanaan foldjere, mig en mar tul vagyok egy isteni Humuszon es harom Almaza soron.Libanon, szeretlek!! :)

Roosevelt, Agatha Christie, es en

A ventillator csendben forgott a plafonon, kellemes szellot biztositva a szallodai szobaban, mikozben annak negyven koruli holgy lakoja az irogepe fele hajolva meredt maga ele. A balkon ajtajanak behajtott hatalmas, zold szinu zsalugaterein keresztul beszurodott a lemeno nap fenye, narancsos arnyalatura festve a szoba viktorianus korabeli elegans butorait.
Kopogtak.
- Jojjon fiam!
- Oui, madmoiselle? -lepett be a bejarati ajton egy alig huszeves arab szallodai inas.
- Az ordog vigye el, mar mondtam maganak hogy nem vagyok madmoiselle, hanem Lady Agatha!
- Oui madm... Lady Agatha!

Lady Agatha neman fustolgott magaban.
Ehh... Nincs annal nevetsegesebb, mint egy francia akcentussal angolul beszelo arab. Ezek aztan gyorsan magukeva tettek a csigazabalo gyarmatositoik osszes rossz tulajdonsagat!

- Hozzon nekem egy kavet fiam. De rendes kave legyen am, nem zaccos torok mosogatole! Es ha meg egyszer kardamont mer tenni a kavemba, hat eskuszom hogy magara ontom. Right?

- Oui, Lady Agatha! - azzal az inas fancsali keppel sietve tavozott. A folyosora kierve valogatott arab szidalmakat mormogott a vekonyka bajusza alatt a zsembes brit nore.

Lady Agatha meglehetosen rossz passzban volt. Megviselte a kozel egy hetes ut Londonbol Isztambulon at Aleppoba. Raadasul a munkajaval sem ugy haladt ahogy tervezte, ami kulon bosszusaggal toltotte el.

Ezer ordog es pokol. Mi a fenet keresek en itt Aleppoban, ebben a rettenetes hosegben, ahelyett hogy a kellemes angliai nyarban uldogelnek a kertemben, vagy locsolnam a viragokat? E helyett itt fovok a melegben 3000 merfoldre otthonrol, amig Max kint turja a sivatagban a homokot es hulye romai kori csecsebecseket gyujtoget. Mekkora marhasag, nincs ott semmi mas csak homok, teveszar meg beduinok. Egyebkent is, az eletemet eluntam a vonaton zotykolodesben, abban a nyomorult kicicomazott kalickaban a hajbokolo csigazabalo pincerek kozott. Meg tudnam fojtani aki kitalalta ezt az Orient Expresszt....
Varjunk csak?! Megfojtani... Orient Expressz.... Bloody hell, igen, ez az!!


Lady Agatha hosszu ido utan eloszor elmosolyodott, belekortyolt a whiskey-be, kozelebb huzta az asztalhoz a nehez, brokattal diszitett karosszeket, es Remington irogepen elkezdte gepelni:  

Gyilkossag az Orient Expresszen
Irta: Agatha Christie

Az irogep utemes kopogasa mellett kozben a hatterben egesz Aleppo zengett-bongott, ahogy a szamtalan minaretben a muezzinek belekezdtek az esti ima eneklesebe.
Allahu Akhbar! Allahuuuuu Akhbar!



Aleppo, Baron Hotel
A fenti kis szosszenet teljes egeszeben a kepzelet szulemenye, am valos tenyeken alapszik. Az eszak-sziriai Aleppoban vagyok, es az itteni szallasom a hires Baron Hotel. Ez a szalloda 1911-ben epult, es akkoriban ez volt a Kozel-Kelet egyik keves, minden igenyt kielegito szallodaja. Minden erre jaro hires, vagy gazdag ember meg is fordult benne. A vendegkonyveben olyan nevek szerepelnek mint Charles Lindhberg, Arabiai Lawrence, Theodore Roosevelt, Agatha Christie, es szerenysegem. :)
Kevesbe ismert teny, hogy a hires krimiiro ebben a szallodaban irta meg 1934-ben a Gyilkossag az Orient Expresszen elso felet, amelyet kesobb Isztambulban, a hires luxus-expressz vegallomasatol nem messze fejezett be. A Baron Hotel fenye mara mar erosen megkopott, es a fenyuzesre vagyo vendegek mar az ujonnan epult 4-5 csillagos szallodakba mennek. De a berendezese, es a dekoraciok egy az egyben a 20-as 30-as evek vilagat idezik. A szobak belmagassaga 4-5 meter, hatalmas odon szekrenyek, asztalok, butorok vannak mindenhol. Minden nagyon oreg es nagyon felujitasra szorul, de a hangulata ezzel egyutt elbuvolo. Mintha egy muzeumban szallna meg az ember.

Aleppoban, Sziria masodik legnagyobb varosaban masfel napot toltottem. A varos az okori Palmyra pusztulasa utan, amirol par poszttal elobb irtam, atvette a regionalis kereskedelmi kozpont szerepet, es a hires selyemut vegallomasa lett. Oriasi kereskedelmi forgalmat bonyolitott le sok szaz even keresztul, e tekintetben Damaszkusznal is sokkal jelentosebb volt.
Tegnap egesz nap esett, igy elegge beszukultek a lehetosegeim, tetejebe ronggya is aztam. Ma viszont vegre ismet ragyogott a nap, igy bebarangoltam Aleppo ovarosat. Ez mereteben a damaszkuszival megegyezo, am teljesen mas hangulatot ad.A varos kozpontja termeszetesen itt is a nagymecset, amit itt is Omajjad mecsetnek hivnak. Ezt oleli korul a bazarvaros, ami kisebb mint a damaszkuszi, am a kicsi szuk utcacskaival, es a bazarban dolgozo kezmuves mesterekkel egeszen elbuvolo. A bazarban jarva-kelve az az erzese az embernek, hogy itt ot-hatszaz eve is ugyan igy teltek a mindennapok. A mesterek ugyan azokkal az evszazados kezmozdulatokkal allitjak elo ugyan azokat az arukat, a bazarosok ugyan ugy kinaljak kantalva a portekaikat mint sok-sok generacioval korabban a felmenoik. A szereplok csak ruhat csereltek, de az aleppoi bazar valtozatlan maradt.

Holnap 8 nap utan elhagyom Sziriat, es Libanonban folytatom utamat. Elso allomasom Libanon leghangulatosabb kisvarosa, a tengerparti Byblos lesz, innen a meseszep Quadisha volgybe es az azt korulvevo hegyekbe megyek. Ezutan a Bekaa-volgy es Baalbek varosa kovetkezik (Ivannak veszek Hezbollahos szuvenirt, ahogy igertem :) ), majd visszaterek Bejrutba egy napra, es belevetem magam a nyuzsgo varos hires ejszakai eletebe. Szombat reggel pedig var a madar, es repulok haza.

Orgyilkosok es keresztes lovagok nyomaban

Temp utitars
Meg Palmyraban, a sivatagban levo szallodaban talalkoztam John-al egy angol sraccal, aki ugyan arra utazott ahova en, es ugyan abban a szallodaban foglalt szobat ahol en Palmyraban es Hama-ban is. Igy meg is beszeltuk, hogy egyutt buszozunk at Hama-ba, es a kovetkezo 2 napban kozosen berelunk sofort, es barangoljuk be a Hama varosa korul fekvo Orontes volgy kornyeket.
Igy tehat a mai napon 8 orakor elindultunk Hama-bol, amit mar csak azert is jol tettunk, mert az utobbi 2 honapban hagyomanyosan pentekenkent az ima utan rendezik meg Sziriaban a `harag napja` nevu nepi megmozdulast, melynek kereteben a program tuntetes, az elnok kepeinek tepkedese, rendorok dobalasa, es a rendorok sortuze.  

Okori metropolisz romjainal
Utunk eloszor Apamea romjaihoz vitt. Apamea az okor egy kiemelkedo keleti kereskedelmi kozpontja volt, fenykoraban tobb mint 500 ezren laktak. Ezzel egyebkent a mai Magyarorszag masodik legnagyobb varosanak cimere is palyazhatna, akkori mertekkel merve tehat oriasi varos volt.

A szamos foldrenges, es a tortenelem viharai ezt a varost nagyreszt elpusztitottak, am megmaradt az akropolisz domb kozel 2 km-es, oszlopokkal szegelyezett foutcaja. Ebbol a monumentalis maradvanybol lehet sejteni, hogy nem akarmilyen varos volt itt korabban.

Es most kivetelesen az internetrol lopott kepekkel is szemeltetem, merre jartam. (Az elozo netkavezokban nem lehetett letoltot kepet sem feltolteni)



Apamea, foutca

Apamea romjainal erdekes dolog esett meg velunk. Tobb alkalommal is odajott ket ferfi, es a kornyeken talalt regi penzeket, kis szobrocskakat akartak mindenaron eladni. Tudni kell, hogy mindennemu mukincs kivitele a legszigorubban tilos Sziriabol, sulyos buntetessel sujtjak aki megprobalja, meg a masolatok vasarlasa is tilos. Ezert barmennyire is szeretem a regisegeket, nemet mondtam az ajanlatra a kesobbi hosszu, bekes, bortonon kivuli elet remenyeben. :)
Mondjuk ok nem tudhattak, hogy paranoias vagyok, es egybol rendorsegi beetetest felteleztem, amit alatamasztani latszott a dolog, hogy ahogy minden gyozkodes ellenere nemet mondtunk az ajanlatra, amilyen hirtelen jottek olyan hirtelen el is porzottak mind a ketten motoron... Pechjukre a mellettunk halado nemet hazaspart is gyorsan lebeszeltem barmilyen antik cucc vasarlasatol, pedig az idosebb ferj mar csillogo szemekkel meregetett egy-ket szep okori ezustermet - en viszont hangulatronto modon odamentem hozza es megkerdeztem: `Hello, you want to go to prison? If no, don`t buy here anything!`

Az orgyilkosok varaban

Utunk innen Musyaf varahoz vezetett, ami a kora kozepkori asszaszinok feszke volt. Ok egy perzsiai eredetu, minden uralkodol fuggetlen rend volt, akik erdekes utjat valasztottak az erdekervenyesitesnek.
Nem szorakoztak olyan pitianer dolgokkal mint a politika, nem volt hadsereguk sem, egesz egyszeruen szinte muveszi fokra fejlesztettek az orgyilkossag mesterseget, es az ellenerdekelt fel vezetoit szepen eltettek lab alol.

Az evszazados legendak szerint a nevuk a Hashishin szobol ered, amit a hasis szora  vezetnek vissza - mivel a bergyilkosok rendjenek tagjai rendszeres hasisfogyasztok voltak, akik abban hittek, hogy ha sikeresen elvegzik az adott feladatot, akkor ujra hasishoz jutnak, es par ora erejeig feltarul elottuk a paradicsom kapuja (ertsd: kellemesen betephetnek), ha pedig elbuknak, nos akkor pedig vegleg a mennyorszagba kerulnek, ahol ugyan az var rajuk mint a legszebb betepeseik alkalmaval, csak eppen orokke.
Mivel az asszaszinok alaposan ki voltak kepezve az orgyilkossag, meregkeveres, alcazas fortelyaira, ezert ezt osszerakva azzal, hogy egy fikarcnyit sem feltek a halaltol, sot tulajdonkeppen kerestek azt, rettento veszelyes figurak voltak.A dicsosegfalukat nem keves korabeli hiresseg disziti, tobbek kozt II. Raymond Tripoli ura, Conrad de Montferrat Jeruzsalem kiralya.Erdekes egy scoreboard, na... :)

Musyaf vara

Ezek a fickok a tersegben Muysaf varaban vertek feszket, es innen iranyitottak sotet akcioikat, ezt a varat neztuk meg tegnap Apamea utan. Az asszaszinok rendje mara feledesbe merult, emlekuket stilszeruen az `assassin` szo jelzi, ami szamos nyugati nyelvben az orgyilkos, bergyilkos  megnevezese.


Crac de Chevalliers, a keresztes lovagok bevehetetlen vara
Sziria teruleten is kokemenyen dultak a keresztes haboruk a 11-13. szazadban. Ennek egyik kiemelkedo letesitmenye ez az oriasi var, amelyet a keresztesek a helyen talalhato kisebb erod helyen epitettek.

A var dobbenetes sok szempontbol is. Eloszor is, teljesen erintetlen. Az evszazadok folyaman fokozatosan elvesztette a jelentoseget, igy szep lassan magara hagytak. De nem romboltak le sosem, nem robbantottak fel, nem hordtak szet epitoanyagnak, mint (sajnos) a magyarorszagi varakat. Ez a var 800 eve folyamatosan all, es tulnyomo reszben abban a formaban, amilyennek a keresztesek kiepitettek. Masodszor, bar egyre tobb turista latogatja, de nincs telerakva korlatokkal, kijelolt turistaosvenyekkel. Oda mehetsz es azt csinalhatsz amit akarsz, persze ha hulye vagy leesel a tobb tiz meter magas bastyarol es koveted a var vedelmeben hosi halalt halt lovagokat a tulvilagra.

A varban bekeidoben is 2 ezren allomasoztak, es csak a lovak reszere tobb mint ezer ferohelyes fedett istallo volt. A var keszletei ot evre kiszolgaltak a vedoket elelemmel, vizrol a sajat esoviz gyujto rendszere, es kutak gondoskodtak. Az elhelyezkedese valamint felepitese reven a maga koraban bevehetetlen volt, nem csak elmeletben hanem gyakorlatban is. Meretei egesz egyszeruen elkepesztoek, meg mai szemmel nezve is gigantikus.
Ennel a varnal a nagy Szaladin, Jeruzsalem visszafoglaloja is kudarcot vallot, a muszlimok kesobb csak csellel  tudtak bevenni. Vegul 1271-ben a rendkivul hosies, am kevesbe agyafurt lovag urakat jol csobe huzta Bajbarsz szultan es az igazhituek. Meghamisitottak a var vedoinek szolo lovagrendi utasitast, es elhitettek veluk, hogy az a parancs, fel kell adni a varat. Igy a lovagok megegyeztek Bajbarsz szultannal, es a szabad elvonulas fejeben feladtak a varat, a muszlim vilag pedig ujjongva unnepelt, harom nap harom ejjel csak ugy folyt a joghurt es a tea a nagy unneplesben.

Crac de Chevalliers magyar vonatkozasa, hogy 1218-ban II. Andras a szentfoldi hadjaratbol hazafele megszallt a varban, es evi 100 ezustmarkat adomanyozott a var fenntartasara. Az adomanylevel szerint az osszeget `orokkon orokke`, husvet utan kellett elkuldeni.
Erdeklodtem, hogy igy husvet utan mi a helyzet az utalassal, de allitolag meg nem jott meg.

Crac de Chevalliers - lovagvar

Mar varom hogy sajat kepeket is feltolthessek, mert tenyleg hihetetlen, milyen oriasi ez a var es mennyire egyben van. Pont ilyennek kepzeli az ember a kozepkori lovagokrol szolo regenyekben leirt oriasi varakat.  Ez az egesz sziriai utam egyik fenypontja volt eddig, legszivesebben ott maradtam volna meg a gotikus termek, csigalepcsok, a varkapolna, es a parancsnoki torony kozott barangolva, lelki szemeim elott sodronyinges, pancelos keresztes vitezekkel.... Vegul aztan holtfaradtan, de foldontuli boldogsaggal masztunk vissza Omarhoz, a soforunkhoz az autoba, ahol a keresztesek vilagabol par SMS elolvasasa rantott vissza 2011-be. Az aktualis penteki balhek soran ismet meghalt 60 ember Sziriaban, es a mi varosunkban Hama-ban is voltak osszecsapasok. Bar, mint soforunktol megtudtuk, nalunk csak 4 ezer fos tuntetes es itt humanusnak szamito gumibotos oszlatas volt, valamint csak a levegobe lottek, nem halt meg senki. A mult heten viszont a mi szallodank elotti utcan lottek agyon 13 tuntetot - akkor mar Bejrutban voltam. Igy mennek errefele ezek a dolgok.

Zenobia, Palmyra szepseges kiralynojenek a tortenete

A szokasos rovid elmenybeszamolo utan, olvasoi keresre kovetkezik egy tortenet a jelenlegi allomashelyem egy legendajarol, a meseszep Zenobiarol, Palmyra oazisanak kiralynojerol. Innen, a sivatagi internet kavezobol, tolem, nektek.

Ut Palmyraba

A mai kalandos utazas utan sikeresen megerkeztem Palmyra varosaba, ahol holnap hajnaltol delig meglatogatom Sziria egyik fo latvanyossagat, Palmyra egyedulallo romvarosat.

Az ut Damaszkuszbol 4 oran at tartott, am meglehetosen erdekes volt. Az ut elejen valamilyen altalam nem ismert okbol kisebb ellentet tamadt a buszt utaskiseroje es az egyik utas kozott. Az ellentet bekes elsimitasanak szandekaval a hatso sorban ulo vendeg az utaskisero fele hajitotta a keset, ami az elottem par sorrar levo szek hattamlajan landolt, es a velhetoen csekely mozgasi energiatol kitort belole a penge, es a foldre esett. Az utaskisero kisse felindulva meg akarta kerdezni az utast arrol hogy ezt most megis hogy, es ezt nyomatekositando egy kozbiztonsagra kulonosen veszelyes eszkozt, jelesul egy botot vett elo az ulesek feletti csomagtartobol. A tobbi utas vegul lefogta a felhergelt utaskiserot, a busz viszont azonnal kiallt az autopalyarol az elso rendorors udvarara, amihez az itteni allapotok ismereteben csak par kilometert kellett megtennie.

A rendori intezkedes idejere a busz a rendorseg udvaran allt, leszallni nem lehetett rola, mi meg fottunk a melegben a bezart buszon.

A kozel egyoras kozjatek utan az anyagcsereben erdekelt belso szerveinket fokozottan igenybe veve megallas nelk

ul mentunk tovabb 4 oran at Palmyraig, ahova napnyugtakor erkeztunk meg.

Zenobia kiralynojenek tortenete

Palmyra oazisa a mai Sziria teruleten talalhato, korabeli leirasok mar  Krisztus elott 2 ezer evvel is emlitik. Sivatagi oaziskent a kezdetektol  fogva fontos szerepet toltott be a Kina, India es a foldkozi-tengeri  terseg kozotti utvonal reszekent. Ebbol aztan a helyiek szep kis hasznot  usztak, mivel az oazis friss hideg vizere es palmafainak hus arnyekara  ahitozo tikkadt karavanoktol igen tetemes  vamot szedtek.

Termeszetesen ezt a jelentoseget az eppen aktualis,  korabeli birodalmak is felismertek, es keslekedes nelkul meg is  hoditottak ahogy azt kellett. Jartak itt az asszirok, perzsak, majd Nagy  Sandor, vegul Palmyra a romai Syria provincia resze lett. Es itt  kezdodik Zenobia tortenete.

Palmyra tortenetevel elvalaszthatatlanul forr ossze Zenobia kiralyne neve. Zenobia az okori vilag egyik meltatlanul kevesse ismert hosnoje, pedig bizony az alaposan raszolgalt a megbecsulesre.

Tortenetunk idejen, Zenobia tronra keruleserkor, a 3. szazadban Palmyra sivatagi oazisanak esti szellojeben a ringatozo palmafak susogasa kozben meg nem csendult fel a muezzinek imaja, es az 'Elnok emberei' helyett romai sasos cimerek alatt masirozo marcona legionariusok uraltak Syria provinciat.

Zenobia Krisztus utan 240 korul szuletett, es igazi kekveru volt, a felmenoi kozott szamtalan hires kiraly es kiralyno megtalalhato, tobbek kozt Saba kiralynojevel es az egyiptomi Kleopatraval. A kis Zeni nem sok idot tolthetett babazassal, koran a kezebe nyomtak a stylust es a tabulat, es az ismert korabeli iro es retor, Longinus tanitvanya lett. Aki nem vegzett felmunkat, mert felnove Zenobia kitunoen beszelt latinul, gorogul, koptul, es aramiul. A beszamolok alapjan szepsege messze foldon hires volt: hatalmas fekete szemeivel, tuzes tekintetevel, gyongyhazfeher fogaival, fekete hajaval es mezedes modoraval mindenkit levett a labarol. A kiemelkedo muveltsegevel parosulva pedig ez igencsak utos fegyver volt, igazi 'dupla dinamit'. A kor szokasai szerint 18 evesen ferjhez ment Septimius Odaenathus-hoz, Palmyra kiralyahoz, majd annak halala roviddel megorokolte a tronjat is, igy lett ozv. Zenobia Odaethanusbol Regina Zenobia, vagyis kiralyno.

(Most kidobtak a netkavezobol mert a srac elment Barca-Real meccset nezni es kozben vizipipazni, ugyhogy telefonrol fejezem be a tortenetet.)

Zenobia tehat tronra kerulese utan rogton ujjat huzott a romaiakkal, akik voltak olyan disznok hogy nem csak hogy nem ismertek el a tronra keruleset, de meg a ferje halalaval is meggyanusitottak. Egy olyan not, aki csodaszep volt, rendkivul okos, az osszes kornyekbeli romai kormanyzot az ujja kore csavarta, es Cleopatra vere csorgedezett az ereiben - nahat, be kell lassuk, aljas es alaptalan feltetelezes volt! ;)

Rogton utnak is inditottak egy kisebb hadsereget Palmyra fele hogy tisztazzak a tortenteket, am Zenobia ugy dontotott, hogy a romai sas tollat a csaszar fulebe. O is osszeszedte a katonait, es az akkori vilag megrokonyodesere porra verte a megleckeztetesere erkezo romaiakat.

Azonban 'Ha mar lud legyen kover' alapon Zenobia itt nem allt meg, seregeivel leradirozta a terkeprol a Bosraban, Arabia provincia fovarosaban allomasozo romai csapatokat is, ezutan elfoglalta Palesztinat, Foniciat, betort Egyiptom provinciaba es Alexandriaig meg sem allt

A korabeli katonatortenetek alapjan a vilagszep Zenobia minden csataban seregei elen lovagolt, es hosszu hollofekete hajat kiengedve mint a megtestesult haboru istennoje vezette katonait a harcba. Ha igy volt, akkor bizony elmondhato rola, hogy szo szerint doglottek erte a ferfiak. :)

Ez alatt Romaban egy ido utan Aurelianus csaszarnak tele lett a szandalja azzal hogy egy huszoneves fiatal no hulyet csinal a komplett Romai Birodalombol, es komoly seregeket kuldott Zenobia ellen. A szepseges kiralyno seregeit a mai Homs varosa mellett meg is vertek, Zenobia pedig par katona elen nem keves batorsagot tanusitva tevehaton attort a romaiak gyurujen, hogy Perzsiaba menekulve kerjen segitseget a romaiak ellen. Ez nem volt egy buta otlet, leven a Parthusok mar addig is nem keves romai legionarius zsoldjat sporoltak meg Romanak.

Menekules kozben azonban az Eufratesz folyonal elfogtak, es szekeren hadizsakmanykent Romaba szallitottak, ahol aranylancra verve korbevittek a varosban a gyozelmi menet reszekent. Kesobb szabadon engedtek, egy romai nemes pedig elvette felesegul -es innentol a tovabbi sorsa ismeretlen, velhetoen bekesen elt amit meg nem halt.

Zenobianak azert nagy makja volt hogy jokor szuletett a kimondottan humanusnak szamito Aurelianus csaszarok idejen. Julius Caesar a legyozott gall hadvezert, Vercingetorixot a romai diadalmenet utan a tombolo tomeg elott minden cico nelkul megfojtatta, holttestet pedig a szemetdombra dobtak.

Ez volt tehat Zenobia, Palmyra kiralynojenek a tortnetete. Es bar a tortenet tobb mint ezerhetszaz eve veget ert, Palmyraban meg mind a mai napig elenken emlekeznek a szep es hosies kiralynojukre, a regi beduin legendak szerint pedig idorol idore a nagy homokviharok idejen, amikor alkonyi sotetseg borul Palmyrara, egy lobogo fekete haju noi lovast latnak vagtatni a romok kozott.

A Jezus nyelven beszelok

Az utitervben a mai napot a Damaszkusztol eszakra elterulo resz felfedezesere szantam, ezek kozul is ket celpontot szemeltem ki, Maaloula es Seidnaya varosat.

Maaloula erdekessege a fekveseben de foleg a kulturajaban rejlik. A kicsi, 5 ezer fos varoska maga meredek szurdokok oleleseben, festoi kornyezetben fekszik. A varos lakoi pedig arrol hiresek, hogy ez a legnagyobb telepules, aminek a lakoi mind a mai napig az arami nyelvet beszelik. A mezopotamiai eredetu arami nyelv tobb mint 3 ezer eves es ezt hasznaltak tobbek kozt az okori asszir birodalomban es Babilonban, valamint ezen a nyelven irodott a Talmudot az okori Izraelben, es kesobb ezen a nyelven beszelt es tanitott maga Jezus is.
A Maaloula-ban elok keresztenyek, es tobb templom mellett itt talalhato egy hegyteton Szent Sergius es Bacchus monostora, ami a gorog katolikus liturgia szerint uzemel. Nem, ez a Bacchus nem az a Bacchus, a tortenet a kovetkezo:
Sergius es Bacchus a 2. szazadban elt romai katonak voltak, megpedig magas beosztasu tisztek Galerius Maximilianus csaszar hadseregeben. Ez a ket cimbora volt volt annyira peches, hogy a legkemenyebb keresztenyuldozesek idejen vette fel a kereszteny vallast, es ezzel nagyon rondan athagtak az akkori torvenyeket. Annyira csunyan, hogy Bacchust siman halalra vertek, Sergiust pedig lefejeztek, ezt megelozoen pedig lancra verve, noi ruhakba oltoztetve hordoztak oket korbe a nep elott. Persze az akkoriban surun megeso csodak nem is varattak magukra, igy gyorsan szentte avattak oket, es az emlekukre egy mar meglevo pogany templom helyen 325-ben kereszteny templomot emeltek. Ez azota valtozatlanul uzemel, tehat a templom maga kozel 1700 eves. Ez azert szep teljesitmeny, valljuk be.
A templomot rohadt magasra epitettek, dolt rolam a viz amire felhuztam a mazsamat oda. A kilatas pazar, nagyon jo kepek keszultek, amit majd egy masik orszagban, ahol nem ducimaci van, fel is tudok tolteni a netre. Most sajnos meg kell elegednetek a szoveges beszamoloval.

A monostorban levo templomnak fantasztikus atmoszferaja volt, komolyan mondom erezni lehetett a levegoben 1700 ev spiritualitasat. A hangulatot pedig csak emelte, hogy egy kisebb csoportot vezeto helyi holgy hangosan elmondott aramiul egy imat a templomban. Persze egy szot sem ertett senki belole, de azert ott alltunk megilletodve, vegul is ez Jezus nyelve, amit azert nem mindennap hall az ember a pesti utcan.

Erdekes, de ehhez hasonlo, nehezen leirhato, de hatarozottan erezheto spiritualis atmoszferat egy helyen ereztem a kornyeken, megpedig a damaszkuszi Omajjad mecsetben, annak is kulonosen az egyik reszen, Huszein imam egykori sirjanal.  Huszein imam Mohamed unokaja volt, aki a Kerbalai csataban tortent eleste utan a siita muzulman vallas egyik legszentebb alakja lett. Irakban levo jelenlegi sirja a siita vallas egyik fo zarandokhelye.Az Omajjad mecsetben az imam sirjanal tomegek voltak, rengetegen imadkoztak, sokan szinte eksztazisba estek, sirtak, a sir falait csokolgattak, rozsavizzel kenegettek, stb. Errol is keszultek kepek es video is, majd feltoltom. Itt is muszaj voltam leulni a terem szelere a szonyegre, nezni a tomeget es erezni azt a valamit ami a helybol es az emberekbol aradt.

No de vissza Maaloula-hoz, hiszen hatravan meg a varoska masik szentje, Szent Tekla. Tekla Pal apostol tanitvanya volt szemelyesen, es a ugy dontott, hogy megtagadja a csaladja akaratat, es nem megy ferjhez a neki kiszemelt gazdag nemesemberhez.

Az evek ota sorozatban napvilagra kerulo egyhazi szexualis botranyok utan bele sem merek gondolni, mit jelenthetett az, hogy Pal apostol tanitvanya volt... Ize bocsanat, tudoim, a pokolban fogom vegezni lassu tuzon porkolodve, mar latom! :)

Ezutan Teklat termeszetesen halalra iteltek, mi masra, ugye. De sorozatos csodak mentettek meg az eletet: el akartak egetni, de a maglyat elfujta a hirtelen tamadt viharos szel. Ezutan allatokkal akartak felfalatni, de egy oroszlan Tekla vedelmere kelt, es az elete aran is megovta ot. Csodas menekulesei utan Tekla egy barlangban elte le remetekent eletet. Maaloula kornyeken egyebkent rengeteg kisebb-nagyobb barlang talalhato a meredek sziklafalban, amiket mar a prehistorius idokben, tobb tizezer eve laktak. Fotoztam is ilyenet sokat.

Holnap indulok tovabb a sivatagba, Palmyra (arabul Tadmor) varosa fele, egy oriasi okori romeggyuttest meglatogatni.

Parazson jaras, es Radik, a magyarab

Parazson jaras
Ma az utiterv szerint Bosra varosaba indultam, megnezni a vilaghiru, oriasi amfiteatrumot. Bosra Damaszkusztol delre kb 100 km-re talalhato, ami egy bo ketoras ut busszal Damaszkuszbol. A buszallomason  kozoltek, hogy ma nincs busz Bosra-a. Az okokat firtato kerdesemre azt a sommas valaszt kaptam, hogy `No buses to Bosra because of bum-bum, road closed`. Ahhha, tehat a Bosraba vezeto utak ma lovoldozes miatt zarva. De rogton ajanlottak, hogy menjek el Suweida-ba, az az ut nyitva van, es onnan mar csak 20 km Bosra, onnan talan atjuthatok valahogy.
Nekem se kellett ketszer mondani, vettem egy jegyet, termeszetesen utlevel bemutatasa utan, hogyan mashogy. Egyebkent megfigyeltem, itt nem csak tolem kertek iratokat a buszjegy vasarlasahoz, hanem mindenkitol. Felirtak az adatait minden jegyet valtonak, ki honnan hova megy, melyik jarattal, mikor, nev igazolvanyszam, vercsoport, milyen meretu alsonadragot hord, mi volt a jele az ovodaban, stb. No igen... Ezt az allapotot az a bizonyos D-betus szo irja le, amit most nem irnek le, de tura-ra vegzodik, es ugy kezdodik mint a tollbamondas regies neve. De, mivel most meg itt vagyok, hivjuk ezt most ducimacinak. Tehat erosen ducimaci van az egesz orszagban, ugymond.

Szoval, a jegy megvaltasa utan meg volt fel oram a busz indulasig. Ez kituno alkalom volt arra, hogy bejelentkezzek a konzulatuson, ami erosen ajanlott akkor ha az ember epp egy ducimaciban van amivel aktualisan a helyiek kozul eleg sokaknat teleszaladt a zsakja, es az erintett felek az eltero velemenyuknek kevesse emberbarati formaban adnak hangot pro, es kontra.
Tehat felhivtam a konzult, aki termeszetesen a barmilyen iranyba utazastol erosen ovott, kiveve a repuloterre vezeto egyiranyu uttol. :) Eppen az utitervemet meseltem el, amikor hozzam lepett egy egyenruhas hatosagi szemely, es ket civilnek latszo valaki. Megkertek, hogy ugyan mar faradjak veluk, es mivel egy ilyen invitalasnak hogy is lehetne ellentmondani, ezert gyorsan elbucsuztam a konzultol, hozzateve hogy epp most akarnak elvinni valahova.
Szerencsere nem tul messze mentunk, bekisertek az allomas egy oldalso epuletebe, ami a buszallomas szakadt szutyok kornyezetevel szembeotlo modon kellemesen be volt rendezve, es valoszinuleg az itteni Stasi/AVH/KGB kirendeltsege volt. A szobat uralo nagy iroasztal felett az Elnok portreja nezett le rank.

Egyebkent megfigyeltem, hogy az Elnok sok kepen egy egeszen jellegzetes formaju napszemuveget visel, kb 80-as evek Ray Ban dizajnja, amivel Tom Cruise villogott a Top Gun-ban. Vicces, hogy ezzel valoszinuleg divatot teremtett, mert sok emberen latom pontosan ugyan azt a dizajnt, pedig itt is elonti az utcakat a filleres kinai Oakley, valasztek lenne tehat boven...

Az urak eppen teazashoz keszultek, kavargattak a cukrot. Leultettek magukkal szembe. Mar szinte vartam, hogy az egyik uriember megszolal Oze Lajos hangjan: `Tudja, Pelikan elvtars, egyszer meg lehet, hogy kerni fogunk magatol valamit`.
De sajnos egyszeruen csak elkertek az utlevelemet es a mobilomat. Megneztek a papirjaimat, a hivott szamokat, megkerdeztek honnan jottem, merre megyek, mi jaratban vagyok itt, valamint hogy a mobilommal nem kameraztam-e a palyaudvaron. Utobbi kerdest nem ertettem, megis mi a feszkes fenet lehetne a rohado vakolaton, a bokaig ero szemeten es a tengernyi buszon kivul ott kamerazni??
A par perces csevej utan baratsagosan atnyujtottak az utlevelemet, visszakaptam a mobilomat, sajnalkozasukat fejeztek ki a tortentek miatt, tovabbi kellemes tartozkodast kivantak Sziriaban.
Az eset utan meg visszahivott a konzul, megkerdezte minden OK, es ha barmi gond van szoljak neki. Remelem nem lesz ra szukseg.
Epp elertem a buszt, es elindultunk Suweida fele, ami cirka 20-30 km-re van a zavargasok kozpontjatol, Deraa-tol. Az autopalyan eros ellenorzes volt, pontosan 20 km-enkent volt egy katonai ellenorzo pont utzarral, kihuzhato tuskekkel, homokzsakokkal korberakott geppuskafeszekkel (asszem RPK volt), ami mogott ult is egy katona es a fegyveret az ellenorzott autok fele forditotta. Nice!
Ezeknel megallitottak a buszt, elkertek az utaslistat (!!), es tovabbengedtek. A kisebb mikrobuszokat, szemelyautokat viszont alaposan atkutattak. Az egyik ellenorzo pontnal nem katonak voltak, hanem civil ruhas arcok AK47-esekkel a vallukon, es utzar helyett oriasi szir zaszlokkal felszerelt civil Toyota pickupokkal alltak el az utat. Hogy ezek kik voltak az rejtely, de ok is leellenoriztek mindenkit. Fo a biztonsag, ugye.
Suweidaba erve elso dolgom volt erdeklodni a Bosraba meno buszok utan, elvegre az oriasi amfiteatrum az egyik fontos latvanyossag, amiert ide jottem. A kerdesemre a jegyelado csak egy `no bus`-t birt kinyogni nemi kinos mosoly kisereteben. Tehat a varost innen sem lehet megkozeliteni, vagyis azt a kornyeket hermetikusan lezarta a katonasag. Ehh, szuper.
Mindegy, volt B terv, Suweidaban van egy hires muzeum oriasi romai kori mozaikokkal, elindultam hat arrafele.
Az allomas kijaratanal azonban.... igen, ismet hozzam lepett ket civil ruhas arc, es ismet megkertek faradjak veluk. Innentol a forgatokonyv lasd feljebb, annyi valtoztatassal hogy egy mukkot sem tudtak angolul, es most a taskamat is megneztek. Viszont ok is teaztak, es ok is elnezest kertek a vegen, ez is volt az egyetlen mondat amit angolul tudtak, a `We are sorry!`
Ugy latszik a ducimaci emberei valami rejtelyes okbol mind tea-fetisisztak!

A muzeumot tenyleg erdemes volt megnezni, bar nemileg rontotta az esemeny fenyet hogy szigoruan tilos volt fenykepezni, es a helyzetre valo tekintettel meg sem kisereltem, hogy megprobaljam megnyerni a nyomomban baktato teremor joindulatat nemi khm... petit cadou-vel, mint tettem ezt tegnap az X muzeum komplett szemelyzetevel.(Errol direkt nem irok itt, majd csak ha otthon leszek, de oltari sztori volt!!!)
Muzeum utan buszallomas, es a hazauton a mar ismeros 20 km-enkent megallas, annyi valtozatossaggal hogy itt mar tetelesen mindenkinek megneztek a papirjait minden ellenorzo pontnal.

Azert kaland ide kaland oda, nagyon forro az a videk, es tapinthato volt a feszultseg mindenhol. Ugyan poenkodva irtam az esemenyekrol, de azert neha vonalkodos lett az alsom, be kell vallani. Orultem mint a fene, amikor visszaertem Damaszkuszba, le is csuszott par feles a keszletbol egybol.

A whisky kortyolgatasa kozben jottem ra a mai nap igazsagara:  A szabadsag olyan, mint az egeszseg. Csak akkor veszed eszre a hianyat, amikor mar egy reszet elvesztetted .
Idezet tolem.


Radik, a magyarab
A batorsagnovelo itokatol megvidamodva ismet nyakamba vettem Damaszkuszt, es lesetaltam a bazarig. Most mar viszonylag kiismerem magam a belvarosban, es inkabb a helyiek kozt forgolodtam, mint egy taxi ablakan keresztul nezzem a varost.
A bazar dimenziokapujan atlepve ismet magaval ragadott az egyedulallo, semmivel vissza nem adhato hangulat. Egy baratom keresere az elnokot abrazolo hutomagneseket kerestem, elvegre ez igazan egyedulallo szuvenir. A szuk foutcajarol leterve odalepett hozzam haverkodni egy bazaros, ami itt egyaltalan nem meglepo. A szokasos forgatokonyv: udvozles, kezrazas, vigyorgas, small talk, mellekesen invitalas az uzletebe, es baratsagos bucsuzas ha az ember koszoni de inkabb megy a dolgara. Ezuttal azonban mas iranyt vett a szokasos forgatokony.

- Hello mister, where are you from?
- Salaam aleykum, anaa madzsari. (Magyar vagyok)
- Magyar?!? Ne basszal mar ki! Szervusz hogy vagy, mi ujsag? A kurvaeletbe!

Na innentol mar majdnem hatast dobtam, nagy vigyorgas es egymas vallanak kolcsonos veregetese kisereteben betertem a kereskedo boltjaba.
Baratunkat Radiknak hivjak, es 5 evig elt Magyarorszagon a 80-as evek vegen. Mar tobb mint 20 eve eljott, es ahhoz kepest nagyon jol beszelt meg mindig magyarul. (Tehat nem olyan magyarab volt mint akik Afrikaban elnek, siman a hatasvadaszat kedveert adtam ezt az alcimet :) ) Beszelgetes kozben elokerult ket csesze tea, es az aru. Egyebkent is akartam ezt-azt hozni a bazarbol, es ket napja csak ismerkedtem az arukkal de nem vettem semmit. Raadasul Radik  kicsi boltja a foutcatol odebb volt, tehat mar kisse olcsobb.

Mutogatja a selymet, brokatot, arab keseket, ekszereket. Par dolgot kineztem, aztan eljartuk az ilyenkor szokasos alkudozasi ritualet. Ennek a lenyege az, hogy bar a kereskedo folyamatosan matekozik magaban, es o rosszul nem jarhat, de Te is erezd ugy, hogy elonyos uzletet kotottel.
Eskuszom, a win-win szituaciot az arabok mar evszazadokkal azelott feltalaltak, hogy tanacsado cegek szarra kerestek volna magukat azon hogy pontosan ugyanezt a `nem kell a masikat a foldbe dongolni, erezze ugy hogy o is nyert` filozofiat ujracsomagolva eladjak a nyugatiaknak.


A kolcsonosen elonyos uzlet utan ismet kaptam teat, de ezuttal mar aranyozott talcan rozsateat. Mivel ez nagyon izlett, Radik gyorsan hozatott nekem a kollegajaval egy csomaggal a fuszeresek utcajabol, igy mar otthon is felidezhetem a bazar csodajat.
Elbeszelgettunk meg kicsit a dolgokrol, majd a ket napja az elnokos szuvenirboltrol keszult kepeim alapjan kezsegesen utbaigazitottak hol lehet az Elnok kepmasaval diszitett szuvenireket venni, aztan a frissen szerzett orok eletemre szolo emlekekkel es a bazar ajandekaival megpakolva szivelyes bucsuzas utan tovabb sodrodtam a souq evszazados utcacskainak forgatagaban.

Etno trip az ezeregyejszaka vilagaba

Nos, megerkeztem Damaszkuszba, Sziriaba. A mai post a tegnapi (szombati) esemenyeket tartalmazza, telefonon irtam es most egy netkavezobol tolom fel. Az internetkavezoban utlevelet kertek a belepeshez... Ilyen furcsasagok megesnek errefele, a sziriai SIM kartya vasarlasnal az utlevelmasolat mellett ujjlenyomatot is vettek. Viszont a szir kartyarol valamiert tudok irni a twitterre, igy a twitter is frissulni fog.

Utazas Damaszkuszba Bejrutbol
Szombaton  reggel lesetaltam Bejrutban a Hamraban levo, gyorsan kedvencce lett kis arab kavezomba, es a reggeli fogyasztasa kozben (istenien fuszerezett meleg csicseriborso kasa, friss tepett mentaval es joghurttal, plusz olivabogyo es paradicsom) lecsekkoltam a hireket. Az Al Jazeera ujabb sortuzekrol es minden eddiginel tobb halottrol szamolt be... Remek! Ekkor komolyan elgondolkoztam a B terven, amiben nem szerepelt Sziria. Csakhogy a bibi az, hogy Libanon Szirian kivul kizarolag Izraellel hataros, oda pedig nem mehettem az utlevelemben levo szir vizum miatt. Nem mellesleg a hatar is zarva van a legutobbi izraeli bombazasok ota, igy Izraelbe csak Jordaniabol lehet arra menni, de oda is Szirian keresztul vezet az ut. A repulom viszont  Libanonbol megy vissza, tehat oda ismet naaagy kerulovel kellene Jordanian es Szirian keresztul menni, ahova viszont nem engednenek be az utlevelemben levo izraeli pecset miatt. Ezen a kornyeken mindenki utal mindenkit, kiraly.
Igy rovid toprenges utan az egyetlen valaszthato opciora voksoltam, szem elott tartva a `keep your head down and stay vigilant` elvet.
Tehat a bejruti szallodabol kicsekk utan kivitettem magam taxival a buszallomasra, ezuttal kokemenyen alkudtam es igy 7 ezer lira volt a fuvar, kevesebb mint egy ezres. Felreertes ne essek, nem smucig vagyok, csak nem szeretem ha a szolgaltatok a helyi arazashoz kepest hozzairjak a szamlahoz az evszamot is, csak mert nagy feher utazo vagyok...
A rettenetesen szakadt Charles Helou buszpalyaudvarra erve rogton letamadtak a taxisok, de kitartottam a jegyelado ablakig, ahol viszont kooltek, hogy `No buses to Syria, service taxi only`. Hogy ez igaz volt-e vagy sem, es csak jutalekot kapott a taxisoktol, azt nem tudom. Mindenesetre az egyikkel megalkudtam, 20 dollarnyi helyi penzert atvisz Damaszkuszba.
Igen am, scakhogy ez egy service taxi volt, ami annyit jelentett hogy addig vart amig meg nem telt az autoja, es csak akkor indult tovabb. En turelmesen vartam, elvegre errefele senki nem siet sehova.
A tragacs, egy valoszinuleg nalam is oregebb, hihetetlenul leharcolt Chevrolet Caprice, nulla biztonsagi felszerelessel es tukorfenyes gumikkal, masfel ora utan telt meg. Az autoban a soforon kivul en, meg harom felnott, es harom gyerek szorongott. Igen, osszesen 8 embert birt bezsufolni a taxis baratom az osdi batarba.... Melyik szamnak is volt a refrenje, hogy `Taxi drivers must die?`... tegnap tudtam osztani ezt a nezetet!


Tomeny arab folklor
Az ut Damaszkuszba egy igazi etno trip volt. Az utasok mind arabok voltak, zero angoltudassal. Kozuluk ketten vegig dohanyoztak a zart terben, a gyerekek apja vadul fustolt kozvetlenul a csopp, 5 eves forma gyerekek felett. Nemdohanyzok vedelme? Muhahahahaaa, a dohanyzast tilto tabla ott volt kozvetlenul a legzsak es az adaptiv tempomat kapcsoloja mellett. :)
Dohanyzas kozben vegig beszelgettek, es ahogy az arabok tobbnyire szoktak, emelt hangon. Kozben bombolt a radiobol az arab zene, amitol persze csak meg nehezebben hallottak egymast.
Az ut soran kb felorankent megalltunk, mert hol az egyebkent tunderi gyerekeknek kellett pisilnie, hol a vegig pialo egyik fiatal sracnak, maskor a sofor allt meg bizbazt vasarolni az ut menti arusoktol. Az erkezes ideje, ahogy az elindulase is, lathatoan a legkevesbe sem izgatta oket. Arab tempo - majd odaerunk, ins`allah. (=ha Allah is ugy akarja) Szoval kaptam a melyfolklort rendesen, utolag visszagondolva nagy elmeny volt, de akkor es ott a pokolba kivantam a fustos-zenes-hadovalos kuporgos tomegnyomort.

A libanoni-szir hataratlepes teljesen sima volt, a libanoniak konkretan leszartak, a szir hataror pedig par kerdes utan `Welcome to Syr`  mondattal mosolyogva utotte be a pecsetet.
A hatar utan fullos autopalyan suhantunk Damaszkuszig, vagyis pontosan csak majdnem, mert taxis baratunk mindenkit kipakolt az autobol az autopalya mellett, meg a varoson kivul. Kb mintha a budaorsi kivezeto kozepen vagnak ki az embert a belvaros helyett. Hat, anyad...


Damaszkusz
Kiszalltam, korbeneztem - hat itt vagyok, ide is eljutottam. Sziria. Amitol mindenki ovott - no, akkor lassuk!
Azt mar a leirasokbol tudtam, hogy sok taxi van Damaszkuszban, de az tenyleg durva hogy kb felpercenkent jon egy. Nem vicc, mind sarga, es tele van veluk a varos. A tobbseguk `Saba` markaju auto, sosem hallottam meg ilyenrol.
Igy tehat nem sokat acsorogtam az autopalya szelen, par perc mulva meg is allt egy kanarisarga Saba csoda. Az araik viccesek, a szallodatol a belvarosig vastag borravaloval egyutt 50 fontert vittek el, ami 150 forint, szoval nem egy eltulzott osszeg. :) Visszafele lehuztak, a duplajat kertek - egye bassza, kifizettem. 3 kilo.
A szalloda egesz korrekt kis hely, es meg jo fejek is voltak mert a foglalt arhoz kepest kevesebbert odaadtak a szobat. Nincs is sok turista, az is teny...
A gyors becsekk utan egybol az ovaros fele vettem az iranyt. Damaszkusz kulso reszei europai szemmel lepukkantak, rendezetlenek - a kozel-keleti onszervezo kaosz mindenhol. Az utakon kozlekedesi anarchia van, itt is az erosebb kutya khm... szerez elsobbseget. A savok sehol nincsenek felfestve, de minek is mert ahol van, ott is leszarjak. Es errefele is folyton dudalnak, ha kell ha nem.

Az Ezeregyejszaka csodaja, az ovaros
Az ovaros maga a tortenelmi Damaszkusz, varosfallal korbeveve. A falakon belul teljesen az eredeti hazak, utcak, negyedek terulnek el. Van kereszteny negyed, muszlim negyed, meg zsidonegyed is akad. Mecsetek, kereszteny templomok, kavezok, ettermek, girbegurba szuk utcacskak, igazi kozepkori arab varoskep, na es a negyed nagy reszet elfoglalo souq, szuk, vagyis a bazar.

A damaszkuszi bazar az maga a csoda. A legigazibb Kelet, hamisitatlan kis arab uzletek vegelathatatlan sora egymas utan, az utcacskakon allando a tomeg. Ruhak, ekszerek, keleti fuszerek, parfumok, kezmuves aruk minden mennyisegben. De annyi, hogy a laban leszakadt mire a felet vegigjartam. Az ezeregyejszaka meseinek arcai, illatai, hangjai, hangulata. Oriasi forgatag mindenutt, az egesz millio percek alatt beszippantott, mintha egy oriaso dimenziokapun atleptem volna egy masik korba.
A bazar lelkei a kereskedok - kulon fejezetet erdemelnek. Szerintem a vilag legzsenialisabb kereskedoi az arabok, ez vitan felul all. Kozvetlenek, odajonnek, beszedbe elegyednek, erdeklodnek feloled, behivnak a boltba, meghivnak egy teara. Csevereszes kozben persze elokerulnek az aruk is: ekszer, selyem, regisegek - kozben hatalmas szovegekkel gyozkodnek, tenyleg humorosak. Es mindenkozben egy pillanatig sem tolakodoak, sot ellenkezoleg: elozekenyek, udvariasak, es ertik a `koszonom, most nem` szo jelenteset. Minden vasarlasi szandek nelkul annak is orulnek, ha csak par mondatot beszelgethetnek a messzirol jott utazoval. Egy ekszerboltos, Khaled boltjaban beszelgettem egy jot, majd egy vizipipa arus meselte el a bazar sok evszazados tortenetet. A damaszkuszi bazarnegyedet meg a hires Szaladin szultan, a keresztes hadak legyozoje es Jeruzsalem visszafoglaloja alakitotta ki a mai formajara, meg a 12. szazadban. A bazar utcain tehat mar tobb, mint nyolcszaz eve folyamatosan megy a kereskedes. Ha azok a falak beszelni tudnanak, hany ezer es ezer, titokzatos, erdekes, felemelo, vagy eppen szomoru tortenetet mondhatnanak el az elotte lepergett evszazadokbol..?
Persze en is keszultem a hires damaszkuszi bazarral valo talalkozasra, es par alap mondatot megtanultam arabul. Igy egy uzletbe belepve illedelmesen `Salaam aleykum`-al koszontem, ha elobb koszontek ram arra `Aleykum salaam` a valasz. Ha megengedtek, hogy a nezelodes mellett lefotozzam a boltot vagy az arut, azt `shuktar`-al koszontem meg, bucsuzaskor pedig `Ma`salaam` dukal. Minimalis figyelmesseg az utazo reszerol, a helyiek viszont lathatoan imadjak, ha egy nyugati megszolal a nyelvukon, meg ha csak par szo erejeig is. Az arab koszontes utan minden masodik arus mosolyogva erdeklodott hogy ki vagyok, honnan jottem. Az ungarija es a madzsar emlitese lathatoan mindenkinek szimpatikus volt, par kereskedo rogton emlitette Budapestet is.
Azert bujkal bennem a kisordog: mi an, ha mondjuk azt mondom, hogy cseh vagyok, akkor mi lenne a reakcio? Praga es a szep cseh lanyok emlegetese szinten vigyorogva? Vajon a magyarnak szolt a kedvesseg, vagy a remenybeli vasarlonak? Vagy csak cinikus europai tetu vagyok? :)

A bazar es az ovaros dimenziokapuja keso este engedett csak el magatol, utana visszahuztam a szallasra. A taxis ragaszkodott az odaut aranak a duplajahoz, cserebe a kialkudott aron belul jo sokat kellett kavarognia es kerdezoskodnie, mert nem talalta meg a szallodat. Hiaba, a Joisten mar csak itt, Damaszkuszban is X-re jatszik!


A kozallapotokrol
Mifelenk a hirekben mostanaban csak a zavargasok kapcson kerul a hirekbe Sziria, korabban pedig az `gonosz tengelye` banditaallamok tamogatoinak tarsasagaban emlegette a texasi tehenpasztor-elnok nyoman a nyugati sajto.
Nos, Damaszkusz totalisan bekes, az utcakon semmi nem tapasztalhato a hirekben szereplo esemenyekbol. Az utcak nyugodtak, az emberek rendkivul kedvesek es segitokeszek, persze ezzel nem lehet a hirekbe kerulni, csak verrel es halallal.
Rengeteg helyen kint van az elnok kepe, sot alapvetoen mindenhol. A hotel recepciojan, az etteremben, az utcakon, autok hatso szelvedojen, uzletek kirakataiban. Lattam szuvenir boltot is, ahol a kinalat egy resze az elnokot abrazolo targyakbol, pl `I love Bashar` kituzokbol allt. Az elnok mindenhonnan josagosan nez lefele a nepere...
Az elet megy a maga kerekvagasaban, a TV-ben este valami vitamusor ment, elotte eneklos tehetsegkutato, full csilli-villi kulsosegek kozt, csak eppen arab pop szamokkal. A zene maga elegge buntet, de egyik masik eloadon megakadt a szemem. Az arab csajok kisminkelve, csajos goncokben es frizuraval igencsak vaditoak, kar ezeket a rendkivul szep noket elrontani a kendokkel meg a fekete goncokkel.

Bejrut felett az eg...

Eloszor is sorry a csak szoveges posztert. Technikai gondok vannak, vettem egy helyi sim kartyat amivel nem tudok sms-ben twittelni. A laptopon meg valamiert nem megy a wifi, igy sajnos a szines-szagos fenykepes posztok ritkak lesznek, csak ahol hozzajutok madzagos nethez. Jelenleg telefonrol irok, sebaj, ez is ad valamifele underground jelleget a dolognak.

Bejrut
Bejrut fenomenalis hely, az biztos. Az egyik eddigi legjobb varos, ahol jartam. Szines, eletteli, lukteto, titokzatos, ezernyi arcu, csodalatos. Mar most imadom.  Legalabb annyira nyugatias, mint amennyire egyertelmuen keleti - mar szinte az elso nap alig feldolgozhato elmeny-cunamit zuditott ram. De abszolut love at first sight!
A megerkezesem szokvanyosnak mondhato: repulo, kicsekk, taxishiena, szalloda. A repteren a hataror a sajat kezevel toltotte ki a doksit amit nekem kellett volna. Welcome to Lebanon!
A szallodaba erkezes utan rovid setat tettem a szallo korul . Ismerkedtem az epuletekkel, a szagokkal, a feelinggel. Kabe harom perc megerolteto munkaja nyoman szereztem egy uveg Almaza sort es par szendvicset. Almaza sor rulez!
A hajnali fekves utan delben keltem es nyakamba vettem a varost. A jelenlegi szallasom Hamra negyedben van, innen Leszambaztam a tengerpartra. Hamra kicsit lepukkantabb es kisse kaotikus, viszont oriasi nyuzsi van folyamatosan, a hajnali erkezesemkor is.nyitva volt csomo hely.
Ettol eltekintve Bejrut teljesen nyugatias, nok dolgoznak sok helyen eladonokent, pincernokent. Kendo szinte senkin. A tengerparton sokan kocognak, kozte arab nok is.
Az American University muzeuma zarva volt, igy karpotoltam magam egy kurvajo kebabbal. Hihetetlen mennyivel jobb mint amit otthon megszoktam, talan az Alapanyagok es a fuszerek miatt?
Innen a downtown fele mentem tovabb. Feltunoen sok katona volt, szinte mindenutt, M16-osokkal vagy AK-kkal felszerelve. Ezek nem szarral gombfociznak, az biztos.
En meg ugye, mint lelkes turista, buzgon kattogtattam a gepemmel mindent ami kicsit is erdekesnek tunt. Na, itt ert az elso meglepetes. . Eloszor ramkialtott par katona, mert belelogtak a kepbe. Odebb viszont egy kibombazott felhokarcolonal utanam jottek es toroltettek a kepeket a gepemrol. Tok normalisak voltak, a tarsukkal utana dumaltam kicsit, megkerdeztek honnan jottem, hogy tetszik Bejrut - a madzsar szo utan egybol habibi lettem.

Ezt kovetoen meg 3x jottek oda h ne fotozzam az adott epuletet. Ettol kisse ideges lettem, de gyorsan rajottem az alapszabalyra: Alapszabaly: ahol katona v biztonsagi or van ott az aktualis katonatol meg kell kerdezni hogy lehet-e fotozni az adott dolgot, es ez altalaban mukodik. Vagy engedik, vagy ugy hogy ok nincsenek rajta, vagy megkernek hogy inkabb ne. Ezek az itteni szabalyok, vegul is ertheto. 20 eve ert veget a polgarhaboru, ami teljesen lenullazta az elotte a Kelet Svajcakent ismert Libanont. Hat eve a szirek felrobbantottak a miniszterelnokuket, biztos ami biztos alapon rogton ketto db 500 kilos bombaval. Ra egy evre pedig az izraeliekkel akasztottak bajszot, aminek eredmenyekent az IAF alaposan szetbombazta az orszagot. Az aramellatas egyebkent azota sem jo, a nyuzsgo kavezoban ahol most ulok, par percenkent ingadozik vagy elmegy az aram. (Ja, amugy a fasznak bombaztak szet a polgari elektromos halozatot a david csillagosok??)  
Szoval kemenyebb vilag van itt, es bar a haboru sebhelyeit ahol lehet fedik el, azert erezhetoen kisert a kozelmult.

Tehat a helyi szabalyokhoz alkalmazkodva elertem a belvarosba. Na ettol viszont teljesen beajultam!! Gyonyoru szepen megcsinalt regi stilusu hazak, felhokarcolok es tip-top markas uzletek mindenutt.

Innen nagymecset es a mellette levo katedralis megcsodalasa utan a varos keleti reszere setaltam, ahol elmerultem a legendas bejruti kiskocsmakban. Elkepeszto, ilyen hangulatos kis helyeket egy rakason meg nem lattam. Minden pohar sor melle tobbfajta helyi ragcsa jart, a kedvencem a cifromlebe aztatott szeletelt repa volt. Hazafele azon gondolkoztam, hogy siman tudnek itt elni par evet, annyira bejon ez a vibralo kelet-nyugat mix.
Hazaerve az agyba zuhantam, es 10 korul a lajtos esoben elindultam vacsizni az ezernyi nyuzsgo kis kajalda, kavezo fele.
Az idojaras igencsak tavaszias volt, reggel szeles-felhos, utana ragyogo nap sutott, majd este eso esett Bejrutra, erre a sokat szenvedett de hihetetlenul elni akaro, csodalatos , lukteto varosra.

Most pedig atmegyek egy masik helyre ahol van sor, ezt az alkoholmentes muszlimok latogatta kavezot kicsit beneztem, de legalabb van net! :) Holnap pedig az egy napos kozel-keleti akklimatizalodas utan megyek tovabb Sziriaba, Libanonra az ut vegen lesz meg negy napom, insallah!

Útiterv, megfázás, és Thuraya

“Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.” (Seneca)

A szíriai kalandtúra során igencsak szükségem lesz a kedvező széljárásra, ezért az öreg Seneca tanácsát megfogadva alapos tervezgetés előzte meg a csütörtöki indulást. A mostanit megelőző hétvégét így a Lonely Planet és az Internetes utazási oldalak böngészésével töltöttem, és részletesen kidolgoztam az útitervet: hova, mikor, mivel megyek, hol szállok meg, melyik nap mit fogok csinálni.
Az útvonal és az utazás a Lonely és a netes beszámolók alapján ugyan időigényes feladat, de viszonylag könnyen kialakítható. A szállás viszont kevésbé - lévén Szíriában viszonylag kevés az interneten online foglalható szállás, azok pedig általában a legdrágább luxusszállodák. És bár nem szándékozom a 15 napot koszos csótányos kis hotelekben, ezért lehetőleg mindenhol az utazó szaknyelv szerint mid range szállásokat céloztam meg. Vagyis nem is túl flancos, de nem is túl lepukkant hátizsákos, hanem épp a kettő között. Legyen saját wc, melegvíz, legyen tiszta, és lehetőleg legyen a szállodában wifi. Manapság azért nem túl elszállt igények ezek.

Tehát imhol a véglegesnek tekinthető útiterv:

A Nagy Terv aztán többször módosításra szorult, ugyanis el akartam menni a magyar régészeti expedíció színhelyére, Marqat várába. Azonban az eredeti elképzelés szerint több napig bázisul szolgáló Homs városa, ahonnan elindultam volna, időközben zavargásokkal és sortüzekkel került a címlapokra, a másik várost Baniyast ahol át kellett volna szállnom Homs-ból Marqat felé, a zavargások miatt pedig hermetikusan lezárták. Ugyanebből az okból nagyon nem tanácsos megközelíteni Latakia és Tartus városait a tengerparti részen, ott is tüntetések és tömegbe lövések voltak sok halottal, állítólag.

Szintén ezért esett ki az útitervből Damaszkusztól délre fekvő Suweida városa, ahol gyönyörű ókori mozaikok tekinthetők meg - amikor éppen nem lőnek arrafelé.
A módosított terv révén a jelenleg biztonságosabb terepen maradok, így több időt töltök Damaszkuszban és Aleppóban (legalább lesz bőven időm a souq-ban ajándékokat vásárolni), és Libanonba is egy nappal hamarabb térek vissza a tervezettnél. Sebaj, Libanonban is bőven van látnivaló, elleszek ott is kitűnően.

B Terv
A közel-keleti akklimatizálódás után Libanonban tájékozódni fogok a szír helyzetről amennyire csak lehet, és dönteni fogok hogy tovább indulok-e Szíria felé, vagy sem. Egy barátom szerint csak az lehet sikeres hegymászó, aki túléli a kalandot, és néha ahhoz kell a nagyobb erő, hogy vissza tudjunk fordulni.
Így nem fogok vakon elindulni Damaszkusz, felé, ha tényleg nagyon rázóssá válik a helyzet, akkor Libanon mellett Jordánia lesz a másik úti cél. Ugyanez igaz arra, ha út közben Szíriában fordul komolyra a helyzet. Akkor go back, és irány a legközelebbi határátkelő - már persze nem az iraki, hanem a török, a jordán, vagy a libanoni. :)


Újdonságok
Csak hogy már az elindulás előtt is legyen részem izgalomban, és ne hogy már csak Szíriában érjenek meglepetések, sikerült egy alapos megfázásba belefutnom a hétvégén - annyira, hogy most a vitamin-hegyek mellett antibiotikumot és más egyebeket dobálok az arcomba szorgalmasan. Persze így jár az, aki a Salzburg melletti 1776 méteres Untersberg-re nyárias göncökben akar felmenni, holott fenn  mínusz 4 fok, jég és hó volt. Utazás előtt. Okos.
Ez egy negyed Darwin díjat megérdemel, legalább.

A másik újdonság pedig az, hogy sikerült kölcsönkapnom az egyik cimborámtól egy műholdas telefont, mégpedig egy Thuraya SO 2510 névre hallgató darabot.

Praktikus egy jószág: kicsi, könnyű, és mivel nem GSM hálózatot használ hanem Thuraya műhold rendszeren keresztül kommunikál, ezért a sivatag közepétől hegytetőkig  mindenhol működik. Ezt vésztartaléknak viszem magammal arra az esetre, ha okvetlenül telefonálnom kell, de a mobilhálózat és a vezetékes hálózat nem működik.
Előfordulhat ilyen helyzet, azokon a helyeken ahol forrongás tör ki, nem csak lezárják a várost és környékét, hanem teljesen lekapcsolják a mobilhálózatokat és az internetet is. Ha minden óvatosságom ellenére beragadok egy ilyen szituációba, akkor pedig ez lesz az egyetlen eszköz arra, hogy hírt adjak magamról vagy segítséget kérjek.

 Update: páran felhívták a figyelmemet, hogy sem az útitervet, se a technikai felszerelést ne hozzam nyilvánosságra.
Nos, a paranoia nem áll távol tőlem, de mivel abszolút nincs félnivalóm semmitől, nem törlöm őket. Semmi illegálisat nem tervezek, a műholdas telefon sem illegális eszköz Szíriában - még forgalmazzák is. Persze tudom, rendkívüli helyzetben a normálistól eltérően reagálnak az emberek sok mindenre, de ezen az alapon a DSLR fényképezőmet is otthon hagyhatom, pedig a fotós felszerelésemet alaposan bővítve vágok neki az útnak. De akkor hogy születnének majd csodaszép képek Szíriáról? Végre szereztem 82mm-s átmérőjű polárszűrőt az új csoda-objektívemhez, vettem egy rendes vakut, egy fotós hátizsákot is és egy tartalék akksival ellátott markolatot.

Update 2:  Mivel a műholdas kis kütyü GPS vevővel is fel van szerelve, ezért egy beépített funkciót felhasználva, szintén a biztonság jegyében egy adott személynek minden nap este elküldöm műholdas telóról SMS-ben a pontos GPS koordinátáimat. Ha minden óvatosság ellenére bármi történne velem,  akkor pedig a GPS koordináták alapján pontosan meghatározható az utolsó hely, ahonnan bejelentkeztem.