Kalandorbol konzum-turista

Ez a post is emailen megy ki, mint az elozo, sajnos igy kevesbe attekintheto, tobb a helyesirasi hiba is a nehezkes szerkesztes miatt.

Ma egy gigaszi alvas utan, amit csak a reggeli kedveert voltam hajlando megszakitani, del korul ebredtem. Alig akartam kiszallni az agybol, annyira filinges a csukott erkelyajton keresztul is hallhato tengerzugas. A part az erkelytol max 30 meter... Isteni ez a kis hotel, tenyleg egy darab Kanaan. Ez az a hely ahonnan par honapig haza se mennek legszivesebben!

Ismet valtoztattam a terven, es beiktattam egy piheno napot. Fizikailag kicsit levett az allando maszkalas. Byblost pedig az Isten is pihenesre teremtette. Igy ma az ovarosban boklaszom, megnezem az erodot es a viaszbabu muzeumot, es doglok a tengerparton a szikrazo napsutesben. Egyuttal holnap nem megyek tovabb Bejrutba, hanem negy napig itt maradok, es ebbol az edeni varoskabol kiindulva fedezem fel Libanont, amit az orszag kis merete is lehetove tesz.

Byblos szuper kis ovarosa magaval vonzza a hozzam kevesbe kozel allo tomegturizmust is. Trendi ettermekkel ahol nem annyira izesek az etelek- es szivelyesek a kiszolgalok, libanonos szuvenir bizbazokkal teletomott bazarsor, stb.  De ez egyutt jar az igenyes, kellemes kornyezettel, es a szabadsaggal. Elfogadom, valamit valamiert. Igy az utam vegere par napig az eddigi kalandorbol kommercializalodott zsirparaszt tomegturista leszek, aki jo szallodaban lakik, szuvenirszarokat vasarol, tengerparton sutteti az elhizott nyugati segget, es trendi ettermekben tomi magat. :D

De az a helyzet, hogy most rohadtul elvezem ezt a kenyelmet!

Ui: es mar masodszor fordul elo, hogy az imadnivalo pincerlany a 'The bill please' keresemre hoz egy ujabb sort. Bill helyett beer. Leszarom, dolce vita van!