D-2 nap: felfokozott izgalom

A nemzetközi helyzet fokozódik
Felfokozott izgalmi állapotban teszek-veszek itthon. Mivel hetekig nem leszek, rengeteg teendő van a munkahelyen. Ezek után go haza, pakolni.
Kezdődő megfázás tüneteteit véltem felfedezni magamon, így feltankoltam vitaminokkal, és estére bőségesen ettem hagymát, fokhagymát. Holnap némileg büdös leszek: sebaj, az egészség átka. :)

A pakolást nem viszem túlzásba: csak 1 hétnyi cuccot viszek, póló, rövidnadrág, ésatöbbi. A többit megveszem ott, állítólag ruhát nem is lenne érdemes venni, hihetetlenül olcsó a sok "original copy", de az eredetinél nem rosszabb minőségű cucc. Itt még egy káeurópainak is megfizethető a zsírparaszt nyugati turista menőként beállított mítosza: csak egy útlevél, és hitelkártya.
Meglátjuk.

Pakolás, vasalás folytatódik, közben Pnomh Penh és Siem Reap jellegzetességeinek nyomozása az interneten.
Egy póló, egy oldal, egy póló, egy oldal....

Egészségügy, gyógyszerek 

Thaiföldre a turisták által látogatott részen semmilyen oltás nem kell. Kambodzsában a turiszt gájdok szerint kiemelten számolni kell a veszettség (háziállatokat nem oltják), hepatitis A, hastífusz, malária, sárgaláz megbetegedésekkel. Egy trópusi koktél beadását tervezgettem az illetékes oltóközpontban, aztán úgy alakult hogy semmi nem lett belőle, éljünk veszélyesen jeligére. :D
Tanulság: majmokat nem simogatni, kutyákkal nem haverkodni, láz és betegség esetén azonnal orvoshoz fordulni... bár speciel a kambodzsai egészségügy megtapasztalása valszeg csak tovább rontana a helyzeten.   Úti eü készletben hasmenés elleni bogyó, C vitamin, multivitamin, orrcsepp, Algopirin, sebtapasz benne vagyon. Kézfertőtlenítő betárazva, állandóan velem jön. Csapvizet nem iszunk, csak frissen sült kaját eszünk és tejes cuccot még véletlenül sem sehol, jeget csak akkor kérünk a piába ha meg tudja angolul válaszolni az ember, hogy az ásványvízből van. (Gyakori hiba állítólag, issza a farang az üveges ásványvizet, de beleteszi a csapvízből készült jeget, és máris hello hasmenés, tell me how you do it!)


Biztonság
Mondhatni, ismert az önvédelmi eszközök, a rossz szándékú bácsik-nénik bántására  kifejlesztett célszerszámok iránti mély rokonszenvem - hogy máshogy ne mondjam. :) Repülős út lévén viszont semmilyen eszközt nem vihetek magammal... Elvileg mindkét ország tökéletesen biztonságos, ha az ember betartja azokat az épeszű szabályokat, amiket minden turistának ajánlott betartani ha idegen országban van, főleg ha ázsiai országról beszélünk. Nem kódorgunk gázos részen egyedül, főként nem éjszaka (Albániában ettől persze még simán keresztül grasszáltunk a durresi vasútállomás melletti gettón rendesen :) ), nem kerülünk öntudatlan állapotba, nem ismerkedünk felelőtlenül nénikkel, még akkor se ha jól néznek ki - és egyáltalán, nyitott szemmel kell járni-kelni, és észnél kell lenni. Ennek ellenére az egész útitervet leírtam, és elküldtem - szállodák neve, telefonszáma, mikor hol leszek, és esténként egy SMS menni fog hogy az ütemterv szerint ott vagyok, ha nem jelentkezem lehet aggódni, két nap után pedig akár telefonálgatni is.
A hotelek nevei, telefonszámai, repjegyek mind kinyomtatva is meglesznek nálam is. Just in case.
Biztosítás van, assistance szolgáltatás telefonszáma szintén elmentve, és ki is nyomtatva.

Fotó, videó
Mint általában az életben, az egyik legértékesebb  dolog egy ilyen utazásnál is az emlékek. A múlandó pillanatok minél jobb megörökítésükre új fegyvert rendszeresítettem, egy alig két hete vásárolt Nikon D3000 tükörreflexes fényképező személyében. Az utóbbi hetekben rettenet sok időt fordítottam a megismerésére - mert ezzel, bár a beállítások korlátlan tárháza áll a rendelkezésre, pont ugyan olyan könnyű szar képeket készíteni,  mint csodálatosakat. Rengeteget bújtam a júzergájdot, fórumokat, és személyesen is beszélgettem nálam profibbakkal a fotózásról. Rekesz, ISO, mélységélesség, expozíciós idő, polárszűrő, manuális fénymérés, expozíció kompenzálás, AF súlyozása, mikor milyen módot használjunk, komponálás szabályai, estébé estébé. És ellőttem gyakorlásként rengeteg képet, ha minden úgy alakul ahogy terveztem, az oldalsávban a feltöltött képeim lesznek láthatók.
Rövid gondolkodás után a régi, sok túrát látott Ixus 400-as ultrakompaktot nem viszem. Egyrészt már betegeskedik az aksija, másrészt olyan képeket most már mobillal is készítek, így inkább megspórolom azt a fél kilót, amit töltővel, és tartalék aksival együtt nyom. (bár jöhetne kézipottyászban is.... mind1, döntöttem, nem hozom.) Videót a mobilommal fogok készíteni, elég jó minőséget produkál, ha már multimédiára kihegyezett a szerkezet.

És most már éjfél elmúlt HOLNAP indulok!!!!