 |
| Phuket, reptér |
Thaiföld, Phuket
Péntek este, tehát már lassan 3 napja érkeztem meg Phuketre. A kambodzsai délelőtti városnézés után fél napos utazás várt rám. Először ki a Pnomh Penh-i reptérre, ahol még utolsó ajándékként levágtak 20 dollár, helyben és kp-ban fizetendő reptéri illetékkel. Onnan Air Asia-val repültem tovább Bangkokba, ahol kicsekkolás, újra becsekkolás (az Air Asia fapados társaság, nem vállal transzfert) után a phuketi járattal mentem tovább, és este 10 körül érkeztem meg ide.
A reptéren a magyar vendéglátóim, a phuketi Hungarian Center üzemeltetői vártak. Otthon még ódzkodtam attól, hogy magyarok üzemeltette szállodába jöjjek, külföldön ha csak lehet kerülöm a magyarokat. Ennél kellemesebb csalódás azonban nagyon ritkán ért!
Andi, Robi és Nam rendkívüli kedvességgel, és korrekt módon egyengetik a vendégek útját. Nagyon jó áron dolgoznak, és rengeteg olyan kis apróságot adnak a szolgáltatás mellé, amik nagyban megkönnyítik az itteni életet (napi ingyenes fuvar a tengerpartra, ingyenes wifi). A saját kis éttermükben pedig Andi és Nam valami fantasztikusan jó konyhát vezet, nagyon barátságos árakon lehet állati finom thai, és magyar ételeket enni.
Mivel ők nem idegenvezetők, hanem itt élnek 6 éve, ezért rengeteget tudnak arról, hogy mi hogyan működik itt Thaiföldön. Bárhová megyek velük, csak özönlenek az információk, amiket egyébként turistaként soha nem tudnék meg.
A tengerpart, és dolce vita
Napjaink egy részét a meseszép Kata Beach-en töltjük. A fehér homokos tengerparton a kristálytiszta víz kb 26 fokos, még éppen nem túl meleg. Pukhet szigetén számos hasonló található (Karon, Patong, Kamala, Bang Thao, Nai Thong) de Robiék szerint ez az egyik legjobb. A nap többi részében lehetőség van a Robiék által szervezett túrák valamelyikére menni, kóborolni a városban, vásárolni a piacok valamelyikén, vagy beülni egy ízorgiára valamelyik thai étterembe.
Péntek este, tehát már lassan 3 napja érkeztem meg Phuketre. A kambodzsai délelőtti városnézés után fél napos utazás várt rám. Először ki a Pnomh Penh-i reptérre, ahol még utolsó ajándékként levágtak 20 dollár, helyben és kp-ban fizetendő reptéri illetékkel. Onnan Air Asia-val repültem tovább Bangkokba, ahol kicsekkolás, újra becsekkolás (az Air Asia fapados társaság, nem vállal transzfert) után a phuketi járattal mentem tovább, és este 10 körül érkeztem meg ide.
A reptéren a magyar vendéglátóim, a phuketi Hungarian Center üzemeltetői vártak. Otthon még ódzkodtam attól, hogy magyarok üzemeltette szállodába jöjjek, külföldön ha csak lehet kerülöm a magyarokat. Ennél kellemesebb csalódás azonban nagyon ritkán ért!
Andi, Robi és Nam rendkívüli kedvességgel, és korrekt módon egyengetik a vendégek útját. Nagyon jó áron dolgoznak, és rengeteg olyan kis apróságot adnak a szolgáltatás mellé, amik nagyban megkönnyítik az itteni életet (napi ingyenes fuvar a tengerpartra, ingyenes wifi). A saját kis éttermükben pedig Andi és Nam valami fantasztikusan jó konyhát vezet, nagyon barátságos árakon lehet állati finom thai, és magyar ételeket enni.
Mivel ők nem idegenvezetők, hanem itt élnek 6 éve, ezért rengeteget tudnak arról, hogy mi hogyan működik itt Thaiföldön. Bárhová megyek velük, csak özönlenek az információk, amiket egyébként turistaként soha nem tudnék meg.
A tengerpart, és dolce vita
Napjaink egy részét a meseszép Kata Beach-en töltjük. A fehér homokos tengerparton a kristálytiszta víz kb 26 fokos, még éppen nem túl meleg. Pukhet szigetén számos hasonló található (Karon, Patong, Kamala, Bang Thao, Nai Thong) de Robiék szerint ez az egyik legjobb. A nap többi részében lehetőség van a Robiék által szervezett túrák valamelyikére menni, kóborolni a városban, vásárolni a piacok valamelyikén, vagy beülni egy ízorgiára valamelyik thai étterembe.
 |
| Kata Beach, Phuket |
A túrákat egyébként szintén a szokásos korrektség jellemzi: minden túrának meghatározott autónkénti ára van, ami a távolságtól és időtől függően változik. Ez egy autóra értendő, így ha többen mennek akkor olcsóbb – megint csak vendég központú szemlélet, és nem az otthon megszokott harácsolás.
Érdekességek Thaiföldről
Mivel mint említettem, vendéglátóink maguk is itt élnek 6 éve, rengeteget tudnak az itteni viszonyokról. Mint megtudtam, Thaiföldön idegennek, azaz nem thaiföldinek semmilyen ingatlan tulajdona lehet. A vendéglátónk panziója például a saját nevén van, de a föld, amin a ház áll, thai nevén kell, hogy legyen. Nem eladható az ingatlan semmilyen külföldinek.
Ugyan ez a helyzet a munkavállalással. Külföldi állampolgár nagyon kevés kivételtől eltekintve nem vállalhat munkát Thaiföldön. Tulajdonosként a saját cégét igazgathatja, vezetheti, de effektív munkát nem végezhet. Vendéglátóink panziójában ezért is dolgozik több thai, a szobaszervizt és az éttermi munkát csak ők végezhetik, Robiék csak a céget vezetik.
Még megdöbbentőbb a helyzet a cégekkel. Minden cég legalább 51%-ban thai tulajdonban kell, hogy legyen. Teljes külföldi tulajdonú cég Thaiföldön nem lehetséges. Még a nagy multicégek sem tudtak rést ütni ezen a bástyán. A TESCO, ami szintén jelen van Thaiföldön, és ismert arról milyen meglehetősen gátlástalan üzletpolitikát folytat hazánkban, itt csak 49%-ban tulajdonos a TESCO-Lotus hálózatban, 51% a Lotus nevű thaiföldi cég kereskedelmi cég tulajdona.
Ez mindenesetre érdekes, de lehet, hogy ilyen feltételek melett az itteni TESCO nem fél év alatt fizeti ki a beszállítóit, mint ami a TESCO bevett gyakorlata nálunk...
Sawathee ka
... ami üdvözlést jelent thai nyelven. A híres thai mosoly általában ezzel a tiszteletteljes üdvözlési formával kapcsolódik össze, amikor üdvözléskor a tisztelet jeleként a kezüket az arcuk elé téve meghajolnak. Ez viszont nem csak Thaiföldet, de Kambodzsát is jellemzi, és talán több más indokínai országot is, amit most nem látogattam meg. (de már most erősen gondolkodom egy Vietnam-Laosz túrán.....)
Mindenesetre lenyűgöző, hogy a legváratlanabb helyzetekben is ez a jellegzetes, tiszteletteljes meghajlás fogadja az embert. Ennek egy része nyilvánvalóan a pénzét itt elszóró farangnak szól, de számos olyan szituációt megfigyeltem, amikor thai ember a másiknak is így köszönt.
Érdekességek Thaiföldről
Mivel mint említettem, vendéglátóink maguk is itt élnek 6 éve, rengeteget tudnak az itteni viszonyokról. Mint megtudtam, Thaiföldön idegennek, azaz nem thaiföldinek semmilyen ingatlan tulajdona lehet. A vendéglátónk panziója például a saját nevén van, de a föld, amin a ház áll, thai nevén kell, hogy legyen. Nem eladható az ingatlan semmilyen külföldinek.
Ugyan ez a helyzet a munkavállalással. Külföldi állampolgár nagyon kevés kivételtől eltekintve nem vállalhat munkát Thaiföldön. Tulajdonosként a saját cégét igazgathatja, vezetheti, de effektív munkát nem végezhet. Vendéglátóink panziójában ezért is dolgozik több thai, a szobaszervizt és az éttermi munkát csak ők végezhetik, Robiék csak a céget vezetik.
 |
| 49% Tesco, 51% Lotus |
Ez mindenesetre érdekes, de lehet, hogy ilyen feltételek melett az itteni TESCO nem fél év alatt fizeti ki a beszállítóit, mint ami a TESCO bevett gyakorlata nálunk...
 |
| Sawathee ka |
Sawathee ka
... ami üdvözlést jelent thai nyelven. A híres thai mosoly általában ezzel a tiszteletteljes üdvözlési formával kapcsolódik össze, amikor üdvözléskor a tisztelet jeleként a kezüket az arcuk elé téve meghajolnak. Ez viszont nem csak Thaiföldet, de Kambodzsát is jellemzi, és talán több más indokínai országot is, amit most nem látogattam meg. (de már most erősen gondolkodom egy Vietnam-Laosz túrán.....)
Mindenesetre lenyűgöző, hogy a legváratlanabb helyzetekben is ez a jellegzetes, tiszteletteljes meghajlás fogadja az embert. Ennek egy része nyilvánvalóan a pénzét itt elszóró farangnak szól, de számos olyan szituációt megfigyeltem, amikor thai ember a másiknak is így köszönt.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése